Bár tudnám, hová
Film

Az ötödik pecsét

színes, magyar filmdráma, 107 perc, 1976 

rendező: Fábri Zoltán
író: Sánta Ferenc
forgatókönyvíró: Fábri Zoltán
zeneszerző: Vukán György
operatőr: Illés György
jelmeztervező: Kemenes Fanni
látványtervező: Vayer Tamás
vágó: Szécsényi Ferencné
Szereplők: Latinovits Zoltán (Civilruhás), Őze Lajos (Gyuricza Miklós, órás), Márkus László (Király László, könyvügynök), Horváth Sándor (Kovács János, asztalos), Bencze Ferenc (Béla, kocsmáros), Dégi István (Keszei Károly, sánta fényképész), Pécsi Ildikó (Irén, kocsmárosné), Moór Marianna (Lucy, Király szeretője), Apor Noémi (Kovácsné), Békés Rita (Királyné) és Cserhalmi György (haldokló kommunista)...

 

1944. ősze, Budapest. Egy kisvendéglőben iszogat és beszélget az órás, a könyvügynök,az asztalos, és a kocsmáros. Témáik hétköznapiak: a háború, a közös ismerősök, a borjúszegy elkészítésének a módja... Csatlakozik hozzájuk egy fényképész, és az órásmester szokatlan kérdést tesz fel: ha haláluk után feltámadnának, gazdag zsarnok vagy szerencsétlen, de tisztességes rabszolga lennének-e. A feltett elméleti kérdésre a gyakorlatban kell felelniük...

A Jelenések könyve szerint egy látomásban János apostol Istent látta trónusán, angyalaival körülvéve. Jobb kezében egy hét pecséttel lezárt könyvet tartott, amelyet senki nem tudott kinyitni, csak a Bárány. Miután ő felnyitotta a pecséteket, bepillantás nyílt a jövőbe. Az első négy pecsét felnyitásakor megjelennek az Apokalipszis lovasai...

Az ötödik pecsét a diktatúrák sajátosságairól és a Történelemnek kiszolgáltatott emberről szól. 1944 nem a valódi téma, Fábri a háborús háttér előtt erkölcsi határhelyzetben teszi próbára hőseit, örök emberi konfliktusokat vizsgálva, de az 1976-os Magyarország képét felmutatva. 1956 ekkor tabutéma a magyar filmgyártásban, sőt 1968 is. Fábri ilyen témájú filmterveit csírájukban utasították el, ezért nyúlt a zajos antifasizmus eszközéhez. 

’56 után 20 évvel nem lehetett bemutatni, ahogy a kitelepítettek gyerekeit bújtatják az ávósok elől, ahogy a ’68-as prágai bevonulókat kitüntetik, vagy ahogy a besúgottak páriák lesznek... Melegen üdvözölte viszont az éppen gyeplőjét szorító szocialista hatalom a mindennél erősebb antifasiszta ellenállást. 1975-76 volt a Biszku-féle baloldali puccskísérlet miatt elindított ellenreformok mélypontja. A Kádár rendszer így működik: az egymásnak ugrasztottak közül valaki mindig elárulja a többieket, így az ’56 óta félt magyar összefogás nem jöhet újra létre... 

A film végén – az ötödik pecsét feltörése után – az órásmester körül leomlik a város, a régi világ. A helyébe lépett másik az apokalipszis elszabadulásának a terméke. A kérdés: Katatiki legyünk vagy Gyugyu (vagyis: Te melyik oldalon állsz?) rendkívül ravasz. 1976-ban így merült fel: Szocialista vagy, vagy reakciós erő vagy? A mindenkori aktuális változat kötelező megválaszolásának a kényszere a diktatúrák örök csapdája. 

"Ha valaki saját magát csapja be, ott már nagyon nagy baj van."

 

Seres Sándor

 

18:00. Meghallgatjuk Flórát, a zenegépet: ugyanazt a dallamot, amivel a film indul...

18:15. Kezdődik Fábri Zoltán: Az ötödik pecsét c. filmjének a vetítése (sz. magyar, 107 perc, 1976)

20:10. A film megtekintése után Bárdos Csabával és Seres Sándorral beszélgetünk Az ötödik pecsét fogadtatásáról és mai állásáról, a filmtörténetben elfoglalt helyéről. A beszélgetés során a filmben felhasznált festmények reprodukcióit és filmképeket is megvizsgálunk, miközben Bosch és Fábri szimbólumait elemezzük. Megvitatjuk a kardinális Gyugyu-Katatiki kérdést és annak feltevését, a bonyolult összefüggések megvilágításához további segédanyagokat biztosítunk.

 

 

FILMKLUB A MÚZEUMBAN

„Szeretettel meghívjuk egy komplex kulturális programra, amely a közelmúlt furcsa viszonyait hivatott megmutatni és elemezni. A tavaly februárban indult sorozat a szocializmus torzult világát mutatta be. A sorozat folytatásaként egy kicsit visszanyúltunk a magyar filmtörténet azon remekeihez, amelyekben felismerhetőek a különböző szemléletváltások jegyei, jellemzői. Egy rendkívül érdekes utat jártunk be ezzel a magyar filmek meghatározó motívumai között. Ezúttal a meghatározó mérföldköveket vetítjük. Keresve arra a kérdésre a választ, hogy mi változott, hogyan, és mit lehetett abban a korszakban kimondani és megmutatni? A lehetséges válaszokat a filmek elemzése kapcsán keressük a kéthetente, szerdai napokon hat órakor kezdődő filmvetítéseken, és a vetítéseket követő kötetlen beszélgetéseken.”  Bárdos Csaba

 

Az eseményre 2011. március 9-én került sor.

MAGYAR KERESKEDELMI ÉS VENDÉGLÁTÓIPARI MÚZEUM 

1051 Budapest, Szent István tér 15.

NetLand