A tanulás és a memória legfőbb közegét jelentő belső világunk hatékony működtetése, érzelmi gazdagságunk fejlesztése élettani alapszükséglet - mondta el Freund Tamás neurobiológus. Hozzátette: az emberi agy felépítéséből fakadóan minél intenzívebb érzelmi impulzusokat, katartikus élményeket tudunk társítani az egyes emlékképekhez, azok annál erősebben vésődnek be a memóriánkba. Az így kapott tartóssá és könnyedén előhívhatóvá váló tudás jelenti a kreativitás alapját. Mint fogalmazott, a globalizációval járó információrobbanás veszélye, hogy nem marad idő és agyi kapacitás a belső világ impulzusainak bevésődésére, ebből pedig neurológiai és pszichiátriai zavarok, frusztráció és érzelmi kiüresedés fakadhat. A kutató hangsúlyozta: a belső világunk gazdagítása elsősorban a közösségben történő alkotás, értékteremtés révén történhet, ezért alapvető politikai feladatnak kell lennie, hogy az iskolai mindennapos éneklést kiterjesszék a többi művészeti ágra is.

Hámori József agykutató, volt kulturális miniszter előadásában a kultúra és az egyéni személyiségfejlődés kapcsolatáról beszélt. Kiemelte: a társadalom, a szülői ház, a média és az Európa kétezer éves történelmét meghatározó keresztény intézményeknek közös feladata van abban, hogy önálló gondolkodásra képes, harmonikus személyek alkothassák a jövő generációit. Mint fogalmazott, a magyar kultúra esetében a konkrét képekre épülő kifejezésmód, szellem és nyelv különös összefonódását figyelhetjük meg, amely nem kerülte el olyan neves tudósok figyelmét sem, mint Teller Ede vagy Balázs Nándor (1926-2003). Utóbbi egyedi kapcsolatot vélt felfedezni a képekben rendkívül gazdag magyar nyelv, valamint a sikeres magyar természettudósok magas száma között.

(MTI)