A gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró 1946. november 6-án született Budapesten. 1952-től csellózni tanult. 1964-től öccsével, Lászlóval a Strangers és a Wanderers együttesek gitárosa volt. 1967-ben testvérével megalakította a folk-beat stílusú számokat játszó Tolcsvay Triót, amely az 1968-as Ki mit tud?-on - a Magyar Televízió tehetségkutató versenyén - győzött kategóriájában, ami egy csapásra ismertté tette nevüket. 1970 végén a testvérek létrehozták a Tolcsvayék és a Trió nevű formációt, elektromos hangszerekkel, dobbal egészültek ki. 1972-ben megjelent egyetlen önálló albumukon a három akkori legnépszerűbb énekesnő, Koncz Zsuzsa, Kovács Kati és Zalatnay Sarolta is énekel. 1972-től Koncz Zsuzsával és az Illés együttessel KITT-egylet néven léptek fel. Később önálló együttest alakított, és közreműködött Latinovits Zoltán előadóestjein. 1974-ben erdélyi népdalgyűjtő körutat tett. 1976-78 között az Agria Játékszín zenei vezetője volt. Verseket zenésített meg Kútvölgyi Erzsébet Ady-estjeihez, dalokat komponált a Bojtorján együttesnek.
Önálló műve a népzenei gyökerű Szép szerelmem, Magyarország című trilógia (Napfényfia, Rijjadóleány, Csillaglánc), valamint Az égig érő fa című daljáték. Testvére zenéjére ő írta az 1987-ben bemutatott nagysikerű rockoratórium, a Magyar mise verseit. 1994-ben Budapesten önálló klubot nyitott. A Tolcsvay Trióval és szólóban, énekmondóként a mai napig fellép. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjét.
*
"Több évtizede a magyarságomról, a hűségről énekelek és zenélek a fellépéseimen. Megrendítő tapasztalnom, hogy ezt mások is észrevették" - mondta a Kossuth-díjjal kitüntetett Tolcsvay Béla. A gitáros, énekes, zeneszerző, szövegíró rendkívül népszerű, az ősi magyar kultúra hagyományaiból és tradicionális hitvilágából építkező, egyedi stílusú és sokoldalú dalszerzői, előadó-művészi pályája elismeréseként részesült Kossuth-díjban. "Énekmondónak tartom magam, kicsit olyan a szerepem, mint annak idején Tinódi Lantos Sebestyéné vagy Balassi Bálinté volt. Amikor 1974-től egy szál gitárral is felléptem, rájöttem, mekkora felelősség, mit mondok a színpadon. Kötelességemnek érzem, hogy átadjam az embereknek azt a kulturális irányt és tudást, amit vallok és amiben hiszek. Komolyan vettem azt is, ami a szegedi Móra Ferenc Múzeum homlokzatára van felírva: a közművelődésnek" - fejtette ki Tolcsvay Béla.
"1966-ban írtuk meg Lacival első dalunkat, ez volt a Ne menj el, a következő évtől az Express koktélhajón muzsikáltunk, 1968-ban pedig megnyertük a Ki mit tud?-ot, mint folk-beat együttes. A beatzene is az angolszász folklóron alapszik, a mi harmóniáink a magyar népdalok világát hozták vissza" Tolcsvay Béla 1973-ban szervezője volt a miskolci első magyar popfesztiválnak, szerepelt a KITT Egyletben (ez volt Koncz Zsuzsa, az Illés együttes, valamint a Tolcsvay és a Trió közös neve), aztán 1973 végén hívták a szerveződő Fonográf együttesbe, de nem ment. "Kresz Albert fotóművész barátommal 1974-ben Erdélybe mentünk, és ott, a Gyimesben találkoztam, mondhatni mélyvénásan azzal a muzsikával, ami aztán meghatározta további utamat". Miután újjászervezte a Tolcsvay Triót, a hetvenes évek közepétől írt színházi zenét, közreműködött irodalmi esteken, készített daljátékot, testvérével, Lászlóval közösen rockoratóriumot is komponált Magyar mise címmel.
"Nagyon sok embertől tanultam. Arra az összerakott stílusra, amit kialakítottam, komoly hatást gyakoroltak az ősi magyar kultúra hagyományai, a tradicionális hitvilág. Az is Erdélyben és már több mint negyven éve történt, hogy Székelykakasdon egy bukovinai székely asszonytól ízes népi nyelven hallottam Az égig érő fa című népmesét. Az előadás olyan hatással volt rám, hogy elhatároztam, csinálok a gyerekeknek egy zenés mesekönyvet belőle. Később egy műsor alakult belőle, amivel évtizedeken keresztül jártam az országot" - mondta Tolcsvay Béla.A műsorból 2011-re táncos daljáték lett, Az ég ígérő fa címmel, Béres Melindával közös munkaként. "Ez egyfajta összefoglalása több évtizedes munkáimnak. Korábban is mindig érdekelt, hogyan tudok együtt dolgozni a fiatalokkal, ez a mű is egy fiatal szerzővel közösen született meg".
Utazásai során meghatározó élmény volt számára a nemzeti kultúrákkal való találkozás. "Ennek köszönhetem, hogy megtartottam, milyen ízű a piros-fehér-zöld. Ha bárhol énekelek a világban, az emberek azt mondják, nagyon szép lelkű nép élhet ott, ahonnan jöttem".
Tolcsvay Béla szólóban, valamint a Tolcsvay Trióval is rendszeresen fellép, utóbbiban 1993 óta Czipó Tibor (basszusgitár) és Egri László (szólógitár) a társa. "Ma is születnek új dalok, a stílus- hangzásvilág viszont a régi. Dolgozom egy művön, a címe Aranyfényű asszony. Úgy nevezem, hogy népi szertartásjáték, az ősbemutató májusban lesz Vereben, a helyiekkel közösen."
(MTI)