Szélhámos és kalandor? Bűvész? Bíborosi titkár? Jogi doktor? Katonatiszt? Hivatásos kártyás? Az inkvizíció kémje? Szökött fegyenc? Királyi megbízott? Író? Zenész? Politikai, gazdasági szakértő? Az alkímia tudora? A gyönyör megszállottja? Gép? Bábu? Vagy ahogy Fellini „becézte”: „egy ökör, egy szarházi” ?
Mi és milyen a szerelem? Időtlen vagy korfüggő?
A film főhősének szerelmi kalandozásai egyszerre XVIII. századiak, hiszen felismerhetjük a kor legfontosabb városait s a rájuk jellemző szerelmi és életstílust – Velencét, Párizst, Parmát, Londont, Rómát, Bernt, Württemberget; s egyszerre maiak, mert a szexualitás megnyilvánulási formái oly kevéssé változtak az évezredek során.
Casanova keres hősiesen és nyomorultul – úton, házban, palotában, szentélyben; minden feltevés, elmélet, hit parancsának igyekezvén megfelelni; a Nő különböző megtestesülésének urává, szolgájává, áldozatává, orvosává, betegévé válva.
