Shock Corridor  

ff. am. film, 1963, 101 perc 

“A film csatatér. Szeretet, gyűlölet, akció, erőszak, halál. Egyszóval: érzelem.”

Samuel Fuller mondta a fentieket. 1965-ben, Jean-Luc Godard filmjében, a Bolond Pierrot-ban. Vajon ki volt ez a rekedt hangú, égető tekintetű kis ember? És hogyan jutott erre a meghökkentő megállapításra?

Samuel Fuller (1912-97) Samuel Rabinovitch néven született Worcester-ben, Massachusetts államban. Szülei Oroszországból és Lengyelországból kivándorolt zsidók voltak. 11 éves korában édesapja meghalt. Édesanyja hét gyermekével New York-ba költözött. Fuller 11 éves korától rikkancs volt New York utcáin, 17 éves korára profi újságíró és karikaturista. Filmjei is bulvársajtó-ízűek: bizarr történet, sok erőszak, tömörség, lényegre törő megközelítés, az akció és a konfliktus kihangsúlyozása jellemzi őket. 

Fuller bűnügyi tudósító volt, így közelről ismerte az alvilágot, a börtönöket és a kivégzéseket. Megtanult melléknevek nélkül írni. Híres volt arról, hogy élőben is szalagcímekben beszél.

A nagy gazdasági válság éveiben vonatra szállt és csavargókkal beutazta egész Amerikát. Csövesekkel aludt, de mindig nála volt hordozható írógépe és folyamatosan küldte történeteit az újságnak. 1936-ban már Hollywood-ban írt forgatókönyveket. Amikor kitört a háború, nem kért protekciót, egyszerű közlegényként vonult be. Fuller keményen harcolt, végig a Második világháborúban.

Az Amerikai Hadsereg (US Army), Első Gyalogoshadosztályában, a híres The Big Red One (Nagy Vörös Egyes) nevű divízióban. Harcolt Algériában és Szicíliában. Ott volt az Omaha partszakasznál, részt vett az Ardenneki offenzívában és a Falkenau haláltábor felszabadításában.

Ez utóbbit 1980-ban, A nagy vörös egyes c. hatórás filmjének csúcspontjaként örökítette meg. A haláltáborokat gyakran felidézte a filmjeiben. Mindig az emberiség elleni bűnök ellen demonstrált velük, a kizárólagos zsidó holokausztot elutasította. “Képmutatás szemitizmusról és antiszemitizmusról beszélni – mintha volna egy ilyen faj! – deklarálta. Szerzői filmes karrierje az amerikai független film fénykorában indult és virágzott ki.

Az amerikai független film áttörése

Minden erőfeszítésük ellenére, a nagy amerikai filmcégek az ötvenes évektől zajló hanyatlásuk után a 60-as évekre már nem voltak meghatározóak.

A stúdiók nagy része nemszakmai kezekbe került, és az új tulajdonosok nem tűrték sokáig a költséges óriás filmgyárakat. Felfutottak viszont a kis, független vállalkozások és egyre több külföldi filmet játszottak az amerikai mozikban. A függetlenek olcsó helyeken forgattak, akár külföldön is, mivel a hazai ipart védő törvényeket a szövetségi jogalkotás 1952 és 1958 között felszámolta.

Szerzői filmes Amerikában?

Samuel Fuller az 50-es évek nagy szerzőinek egyike – az amerikai független film apái közül Európában a leghíresebb. Nyers, felháborító, szenzációs és merész filmjei sok amerikai mozinézőnek adták vissza a megkopott mozgókép varázsát és világszerte inspirálták az újító irányzatok rendezőit, pl. Godard-t vagy Wenders-t.

Négy évtizeden át rendezett filmeket, miután 13 évet lehúzott különböző rendezők középszerű filmjeinek forgatókönyvírójaként. Életműve egyéni módon dolgozza fel az amerikai legendákat,a western, a film noir és a háborús eposz műfajában.

Szerzői pályája zajosan kezdődött egy elegáns B-filmmel, a Lelőttem Jesse James-t cíművel 1949-ben. A The Baron of Arizona c. vicces darab jött 1950-ben, majd sikerült magára haragítania az FBI-t a The Steel Helmet (Acélsisak, 1951) cíművel, ami az első amerikai mozi Koreai háborúról. Már ezzel a három független filmmel is megmutatta tehetségét és sokoldalúságát, rámenős szellemességét és felforgató erejét, ami egy ellentmondásos karrierhez vezetett a stúdiórendszer világában. Az áttörést hozó mozidarab végre őszintén mutatta a harcosok lelkét egyszerre betöltő hősiesség és rettegés kettősségét – fájdalmasan realista képeken: a csatatér csendéletein. Magyarországon moziban egyetlen filmjét sem vetítették.

"Life is in colour, but black and white is more realistic." "Az élet színes, de a fekete-fehér valódibb." - ezt a A dolgok állásában (r. Wim Wenders, 1982) mondja ki Fuller…

Seres Sándor

2012. november 16.,  péntek,  18:00

CIN-KE Filmklub az Aranytízben (Bp. V. ker., Arany J. u. 10.). 

A film után Seres Sándor és Mátyás Péter tartanak interaktív előadást és vezetik a beszélgetést.

A Cinema Kulturális Egyesület rendezvénye.