Legalább húsz fok hideg van, 

szelek és emberek énekelnek, 

a lombok meghaltak, de született egy ember, 

meleg magvető hitünkről 

komolyan gondolkodnak a földek, 

az utcák biztos szerelemmel 

siető szíveket vezetnek, 

csak a szomorú szeretet latolgatja, 

hogy jó most, ahol nem vágtak ablakot, 

fa nélkül is befűl az emberektől 

de hová teszik majd a muskátlikat? 

Fölöttünk csengőn, tisztán énekel az ég 

s az újszülött rügyező ágakkal 

lángot rak a fázó homlokok mögé.