Következő bemutatója, a Bánffy Miklós drámájából születő Isten ostora című előadáshoz kapcsolódva a Nemzeti Színház szombaton azonos címmel szakmai konferenciát rendeztek, amelyet a legendás hun király, Attila emlékezetének szenteltek. A teátrum Vidnyánszky Attila rendezésében december 19-én mutatja be Isten ostora című előadását, amely Bánffy Miklós A nagyúr című drámája alapján készül. Ehhez a bemutatóhoz kapcsolódott az egész napos szakmai konferencia, amelyet a Kaszás Attila Teremben rendeztek meg.
A szervező, Szász Zsolt tájékoztatása szerint négy szekcióban 11 előadója volt a konferenciának. Az első két előadó a lovas-nomád magaskultúrákkal foglalkozott. Csáji László Koppány költő, néprajzkutató, kulturális antropológus - aki a konferencia szakmai konzulense is - Olvasatok az eurázsiai lovasnomád világról az újkorban (eszme- és tudománytörténeti áttekintés) címmel tartott előadást. Bárdi László orientalista, a PTE Ázsia Központjának alapító igazgatója A Hun Birodalom magaskultúrája címmel adott elő.
Az Attila király emlékezete című szekcióban Sudár Balázs turkológus Attila-hagyományok című előadása és Szörényi László irodalomtörténész Attila alakja a magyarországi humanista és barokk latin nyelvű irodalomban című előadása volt hallható.
A délutáni, Az animizmus drámai reprezentációja a keleti kultúrákban címmel meghirdetett szekcióban elsőként Birtalan Ágnes mongolista, az ELTE BTK Belső-Ázsiai Tanszék vezetője A mongol sámánrituálé mint előadás címmel osztotta meg gondolatait a közönséggel. Ezt követően Somfai Kara Dávid nyelvész, hősénekes (MTA Néprajzi Kutatóintézet) Teátrális elemek a közép-ázsiai muszlim "sámánok" szertartásaiban című előadását hallgathatták meg az érdeklődők.
Teleki Krisztina mongolista, tibetológus, az ELTE BTK tudományos munkatársa Az urgai Cam: a mongol kolostorfőváros maszkos tánca címmel szólalt fel, Szász Zsolt pedig A medveünneptől a Nó-színházig - Továbbélő ősszínházi elemek Keleten és Nyugaton címmel tartott előadás.
A Színpadi művek Attiláról című szekcióban Tömöry Márta bábos, színháztörténész tartott előadást a századfordulón megszaporodó Attila-drámákról, köztük Bánffy Miklós 1912-ben írt, A nagyúr című művéről. Utolsó felszólalóként Lezsák Sándor költő, író, aki Szörényi Levente Atilla - Isten kardja című rockoperájához a verseket írta, számolt be erről a munkáról. A rendezvény végén Csáji László Koppány vetített le egy filmet, amellyel össze is foglalja a konferencián felvetődött gondolatokat. A szervező kiemelte: a konferencia célja, hogy háttér-információkat adjon a két hét múlva bemutatandó előadáshoz az alkotók számára is. Kiemelte: a tanácskozás hátteret adhat például annak, hogy Attila korát és a rituális jeleneteket miként jeleníti meg a színpadon a rendező. Szász Zsolt kiemelte: a konferenciasorozat anyaga a Szcenárium című művészeti folyóirat Műhely című rovatában jelenik meg válogatva, több hónapon keresztül. A következő tanácskozásokat a teátrum nemzetközi fesztiválja, a MITEM keretében rendezik meg április közepétől.
Csáji László Koppány elmondta: a konferencia fő koncepciója összehozni az irodalomtörténet, a történeti folklorisztika, a társadalomtörténet és más társadalomtudományok, például a szociálantropológia olyan neves kutatóit, akik egyetemi tanszékeken vagy a Magyar Tudományos Akadémián foglalkoznak Attila és a hunok témakörével. Bánffy Miklós drámájából készülő bemutató apropóján a témakörhöz kapcsolódva a szakemberek többek között azt vitatták meg, hogy hogyan alakult az eszmetörténeti folyamat, hogyan szaporodtak el az Attila drámák a 19. és 20. század fordulóján, miért foglalkozik a magyar közvélemény ilyen intenzitással az Attila-kultusszal és a hunokkal. Választ keresnek arra is, hogy milyen társadalomtörténeti, kultúrtörténeti folyamatok vezettek oda, hogy a magyar társadalom egy bizonyos részében megerősödött a hun eredettudat.
(MTI)