A sziget fái hajlongtak a szélben -

Kék vizek fölött egy sereg sirály szállt.

Fejét lehajtva lázas tenyerébe,

A sziget partján ült a beteg császár.

Borongva gondolt bús Borodinóra;

Versaillesi parkra, pompás ünnepekre.

Halálra intett már a homok-óra.

- »Ó ha még egyszer kezdeni lehetne!

Minden fényével minden győzelemnek

Fölérne egy zug korzikai parkban -

Csak ősz hajammal játszhatnék a gyermek,

A gyermek, a gyermek, kinek éltet adtam«...