Teljesen eredeti állapotában őrzi Ernest Hemingway emlékét egykori kubai birtoka, amely kalandos újjászületése óta mintha csak arra várna, hogy az irodalmi Nobel-díjas író egyszer csak betoppanjon és lázas munkába kezdjen az íróasztalán heverő könyvek, levelek és tollak forgatagában.

Hemingway 1939-ben költözött a kubai fővárostól 25 kilométerre lévő San Francisco de Paula melletti Finca Vigia-birtokra, ahol többek között a Nobel-díjjal jutalmazott Az öreg halász és a tenger című regénye is született. Amikor 1960 júliusában elhagyta Kubát, azt gondolta, hogy még visszatér a birtokra, kevesebb mint egy évvel később azonban véget vetett az életének az amerikai Idaho államban.

A 19. század végén Miguel Pascual y Baguer spanyol építész által tervezett épület a kubai és amerikai szakemberek ezidáig példátlan együttműködése révén született újjá, és az eredeti fényében ragyogó villáról készített fényképek a kubai építészet elmúlt több mint négy évszázadának történetével foglalkozó könyvben is helyet kaptak.

A házra 1939-ben bukkant rá Hemingway harmadik felesége, az újságíró Martha Gellhorn, aki szerette volna kimenekíteni férjét a havannai belváros csábításából - idézte Mary-Jo Adamset, az amerikai nonprofit Finca Vigia Alapítvány vezetőjét a Daily Herald internetes oldala (heraldextra.com). Hemingway a házzal együtt ruháit, porcelánjait, irományait és mintegy kilencezer könyvet is hátrahagyott távozásakor. Az alapítvány, a kubai örökségvédelmi hivatal és az amerikai történelmi értékmentés országos alapítvány erőfeszítéseinek köszönhetően az író asztalát ma ismét magazinok, levélbontók, tollak és ceruzák borítják, nappalijában pedig a régi likőrök sorakoznak.

A ház helyreállítása nagyrészt a kubai születésű Rene Villerrealnak köszönhető, aki húsz éven át dolgozott az írónak, akit apjaként és barátjaként tisztelt. Egy évvel Hemingway halála után Fidel Castro múzeummá nyilvánította az épületet, és Villerrealt nevezte ki igazgatónak, aki helyreállította a házat, ám négy évvel később elhagyta az országot, így az 1980-as évektől a birtok a feledés és a termeszek martalékává vált.

A ház történetének újabb fejezete Jenny Phillipshez, Hemingway egykori kiadójának unokájához kötődik, aki 2001-be Havannába utazott megtudni: vannak-e az író hagyatékában olyan levelek, amelyek nagyapjától származnak. Igenlő választ kapott, de a múzeumnak a látogatóktól elzárt részébe nem léphetett be. Hazatérve támogatásért fordult Jim McGovern demokrata képviselőhöz, aki vállalta, hogy meggyőzi a kubai hatóságokat a Hemingway-hagyaték digitális megőrzésének fontosságáról.

A kubai örökségvédelmi hivatallal született 2002-es megállapodás értelmében 2008-ra több ezer dokumentumot digitalizáltak és rögzítettek mikrofilmre, amelyek egy része az amerikai Kennedy Könyvtárba került. Nem sokkal később a Bush-kormányzat is engedélyezte az alapítvány Kubában való tevékenykedését, amelynek nyomán amerikai szakemberek mentek Havannába, hogy segédkezzenek a helyreállítási munkálatokban. A beruházást teljes egészében a kubai állam finanszírozta. A birtok felújításával azonban még nem ért véget a munka. A ház udvarán ugyanis ott áll az író 1957-es Chryslerje, amely szintén arra vár, hogy gondos kezek vegyék kezelésbe.

MTI kka \ ifgg