„…egy öregember fölém hajolt és megkérdezte:

- Mit tudsz Istenről, gyerek?

S én meg kinyögtem, nehezen mozduló nyelvvel:

- Ő teremté a világot…!

- Színigazat mondtál, s ehhez tarsd magad –felelte az ismeretlen szakállas vénenber, s megtoldotta egy második kérdéssel: - Ha Istennel lennél, teremtenél-e mérget?

Azt mondják akik ott voltak, hogy erre csak megráztam a fejem, mert beszélni már nem tudtam többé. Kék voltam, mint az érett szilva s szemem is lezárult. De úgy rémlik még ma is, mintha roppant messzeségből hallottam volna az öregember hangját, ahogy mondta:

- Az Úr sem teremtett ilyesmit. De az emberek buták s nem hiszik el, amikor mondom. Na. Amit Isten nem teremtett, annak nem lehet hatalma fölötted, ’sze tán Isten gyermeke vagy. Teszünk egy kis ciberét a marások helyére, hadd menjen ki belőlük a hőség s rendben leszel, mielőtt hármat szól a fürj…”