Utassy József lírája úgy tört fel a 20. és 21. század szövegóceánjából, mint egy tenger alatti vulkán - fogalmazott Mezey Katalin József Attila-díjas költő kedden Rédicsen, Utassy József Kossuth-díjas költő síremlékének avatásán. A Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjaként és a Kilencek költőcsoport egyik alapítójaként mondott emlékező beszédében kifejtette: Utassy életének 69 esztendejében olyan költészetet alkotott, amely "hitelesen bizonyítja, hogy az igazság tüzében izzó szónak ma is hatalma van".
Mezey Katalin felidézte nehéz költői indulását, hogy 1956 utáni őszinte hangja miatt nem szerette a politika, de az Elérhetetlen Föld című, általa is kezdeményezett antológia sikeres volt, a közönség is kedvelte. Beszélt arról is, hogy "a 20. század második felének rendhagyó tehetségű költője" pontosan három éve hunyt el, és a Mihály Gábor Munkácsy-díjas szobrászművész által készített síremlék avatását idén márciusban a rendkívüli időjárás meghiúsította. Mint mondta, úgy zúgott a március, ahogy ő akarta, így tudatta Joe - ahogy ismerői, barátai nevezték -, hogy "elégedetlen a világgal".
Vasy Géza József Attila-díjas irodalomtörténész, a Magyar Írószövetség elnökségi tagja azt mondta Utassyról: "embernek magyart, magyarnak emberit alkotott", a magyarság kulturális kincse által is gazdagodott. Utalva a költő egyik könyvének címére, arra hívta fel a figyelmet, hogy "az Ezüst rablánc elszakíthatatlanul odakötözte a magyar Parnasszus csúcsaihoz". A síremlék zsűrizésében részt vevő Kő Pál szobrászművész az alkotást méltatva kifejtette: a gránitnál erősebb, jobb anyagot nem találni. A szoborból "múltat idéző mosoly árad" - jelentette ki.
A 2010-ben, 69 éves korában, hosszas betegség után elhunyt Utassy József Kossuth-díjas költő 2005-től élt a Zala megyei Rédicsen. Egész alakos, fiatalkori arcát ábrázoló gránit síremlékének mostani avatásán száznál is többen voltak jelen, barátok, ismerősök, költő- és írótársak, művészbarátok.
A költő 1941. március 23-án született Ózdon, 1969-ben egyike volt a Kilencek nevű költőcsoport alapítóinak. Munkásságát 1978-ban József Attila-díjjal, 1989-ben és 1996-ban Déry Tibor-jutalommal, 2001-ben Balassi emlékkarddal és babérkoszorúval, 2008-ban Kossuth-díjjal, 2009-ben pedig Bethlen Gábor-díjjal ismerték el. 2002-től tagja volt a Magyar Művészeti Akadémiának. Kossuth-díját a magyar költészet nyelvi és formai megújításában elért eredményeiért és műveiért vehette át.
(MTI)