A hagyományok továbbvitele vagy új utak keresése? Milyen szerepet töltött be egykor és tölt be ma a Nemzeti Színház? - a többi közt erről tartottak kerekasztal-beszélgetést a 175. évfordulóját ünneplő Nemzeti Színházban vasárnap délután.
A szakmai beszélgetésen Törőcsik Mari, Béres Ilona, Blaskó Péter színészek, L. Simon László kultúráért felelős államtitkár, Alföldi Róbert, a Nemzeti Színház főigazgatója, Koltai Tamás kritikus és Gajdó Tamás színháztörténész vett részt. L. Simon László a beszélgetés során elmondta: már elkészült a Nemzeti Színház főigazgatói posztjára kiírandó pályázat szövege, a kiírás hamarosan megjelenik. Megjegyezte: a pályázatban egyaránt hangsúlyos elem a színházi hagyományok ápolása és az új utak keresése is.
Az államtitkár arról is beszélt, hogy a politika mindig megfogalmaz elvárásokat, értékrendi kritériumokat a Nemzeti Színházzal szemben, ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy az utóbbi években "erőteljesen átpolitizálódott" a Nemzeti Színház feladatai körüli vita.
Személyes véleményének hangot adva kiemelte: a Nemzetinek a hagyományok átadásában is élen kell járnia, de "retrográd" módon ugyanakkor fontos az is, hogy meglegyen az újító szándék a vezetésben.
A Nemzeti Színház mindig nehéz helyzetben lesz, mert sokféle nézői igényt kell egyszerre kielégítenie - mondta a politikus, ugyanakkor leszögezte: ezt az elmúlt években sikeresen tette az Alföldi Róbert vezette teátrum. A beszélgetésen szóba került, hogy mitől lesz sikeres a Nemzeti Színház. Törőcsik Mari úgy vélte, alapvetően a színház vezetője határozza meg az intézményben folyó munka minőségét. Megjegyezte: azért van szükség a Nemzeti Színházra, hogy legyen egy teátrum, amelyik "kiszabadul a pénz karmai közül", azaz szabadabb alkotómunka folyhat benne. Gajdó Tamás felidézte, sokáig azt várta el a közönség a Nemzeti Színháztól, hogy az ország első színháza legyen, hogy a teátrum a legjobb társulattal, a legjobb szcenikával dolgozzon, hozza az európai színvonalat. Hozzátette: ez nem mindig sikerült, az első években például a Nyugat folyóirat rendszeresen negatív kritikákat jelentetett meg az előadásokról. Koltai Tamás arról beszélt, hogy a "nemzeti" színháznak nincs európai tradíciója, Németországban, Olaszországban például nem ismerik ezt a fogalmat. Emlékeztetett: a nemzeti színházak alapítását a nemzetállamok születése inspirálta, Magyarországon a német, Szerbiában pedig a magyar szupremácia ellenében jött létre. A kritikus megjegyezte: amikor megépült a mostani Nemzeti Színház, a szakma megosztott volt abban a kérdésben, hogy szüksége van-e a modern színjátszásnak egy ilyen kiemelt játszóhelyre vagy "nemzeti" helyett elegendő lenne egy modern, "flexibilis" színházépület is. Alföldi Róbert szerint széles spektrumon, magas minőségű munka folyik jelenleg a Nemzeti Színházban, vannak hagyományos és kísérletező előadások is. Elmondta: ha bírálói elvárásokat fogalmaztak volna meg, arra reagált volna, de úgy tanulta, hogy érzelmi, indulati reakciókra nem érdemes válaszolni.
"Nem csinálnám máshogy, ha újra kezdhetném" - jelentette ki a főigazgató, ugyanakkor leszögezte: ahhoz, hogy az ország első számú színháza lehessen a Nemzeti, a jelenleginél több pénzre van szüksége. Blaskó Péter a beszélgetés során hangsúlyozta: fontos a színházi hagyományok megőrzése, hozzáfűzve, hogy a hagyomány nem "múzeumot" jelent. A beszélgetés végén Alföldi Róbert átadta "Az évad nézőjének" járó díjat, amit sorsolás útján ítélnek oda. A szerencsés nyertes 64 alkalommal váltott jegyet a Nemzeti előadásaira.
(MTI-pmg \ pag \ bpt)