A 20. századi magyar festészet egyik legmarkánsabb képviselője, Koszta József alkotásaiból nyílt "...mert a jó kép születik, nem lehet akarni" címmel kiállítás Makón, a József Attila Múzeumban.

Szabó Antal, a kiállítás kurátora  elmondta, hogy a március 31-ig látható tárlaton szereplő alkotások közül 25 magángyűjteményből származik, hat festmény pedig a szentesi Koszta József Múzeumból érkezett. A bemutatott művek között az érdeklődők láthatnak tájképeket, csendéleteket, portrékat és életképeket is. A legkorábbi mű 1903-ban készült, a legkésőbbi 1940-ben - közölte a művészettörténész.

Koszta József 1902-ben és 1903-ban Nagybányán alkotott, hatással volt rá Ferenczy Károly, mégis összetéveszthetetlen egyedi stílusa az ekkor festett képeken, így a Makón látható Pihenő asszonyok című művén is. 1910-ben Mezei munkások című képével kétezer koronás ösztöndíjat nyert, amelyből nyolc hónapot tölthetett Párizsban, ahol megismerkedett a nagy francia festők munkáival. A francia fővárosban készült képei közül a művészettörténészek szerint három található Magyarországon, ezek egyike - a tárlaton is szereplő - A Luxembourg-kertben című alkotás, amelyen egy kávézó hölgyet örökített meg - tette hozzá a kurátor.

A festő 1916-ban találkozott egy árván maradt, nevelőszülőkhöz került kilencéves kislánnyal, Katókával, akit megkért arra, hogy a modellje legyen. Ő szerepel a Lány bokállyal című festményen, melyet a következő évben Koszta József az Ernst Múzeumban rendezett tárlatán mutatott be, ahol első komoly sikerét aratta.