Csoóri Sándor a közösség iránt elkötelezett ember volt, gondolkodása középpontjában pedig a nemzet megmaradása állt - emlékezett az íróra, költőre, a Hitel című folyóirat szellemi körének meghatározó személyiségére, főszerkesztőjére nyilatkozva hétfőn a lap felelős szerkesztője. Papp Endre felidézte: Csoóri Sándor a Németh László és Juhász Ferenc nevével fémjelzett irodalmi forradalom gyermekének vallotta magát, aki a maga alkotói eszközeivel szállt szembe az 1950-es évek sematizmusával, egyéni önfelszabadítását a nemzet emelkedésével kötve egybe. Megemlítette: Illyés Gyula már nem érhette meg, hogy valóra váljon utolsó kívánsága, a Hitel című lap megjelenése, amelynek közel három évtizedes eddigi működésére alapvetően nyomta rá bélyegét Csoóri Sándor személye és személyisége, aki 1992 óta a lap a főszerkesztője volt.
*
Csoóri Sándor népi szürrealizmusként számon tartott költészetével és esszéivel kétszeresen is újraértelmezte a népiség fogalmát - hangsúlyozta Falusi Márton költő és esszéíró, a Hitel című folyóirat szerkesztője a hétfő kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve. Hozzáfűzte: Csoóri Sándor verseiben a saját személyes paraszti élményeit ötvözte a legmodernebb nyugat-európai szürrealista és avantgárd költői hagyományokkal, míg esszéiben majdhogynem teoretikusan, a szépíró elméleti nyelvén fogalmazta meg, mit jelent a népművészet a modern kortárs művészet számára. Megmutatta, hogy a népművészet nem csupán egyszerű parasztkultúra, hanem képes a legmodernebb ember életérzésének kifejezésére is. "Csoóri Sándor életműve számomra egy eszméltető munkásság volt már gyerekkorom óta, költészete az elsők között gyakorolt rám nagy hatást a kortárs lírikusok közül. Később, de még mindig gimnazistaként ismerkedtem meg esszéivel. Azt hiszem irodalmi munkásságomnak két meghatározó forrása mai napig az élmény, amit Csoóri Sándor versei és esszéisztikája jelentett számomra" - fogalmazott Falusi Márton. Hozzátette: hatalmas megtiszteltetés volt, amikor az általa szerkesztett Hitelhez hívták 2006-ban. "Ha valakinek az első főnöke a példaképe, mert én ezt mondhatom magamról, az igazán szerencsésen kezdheti pályafutását" - jegyezte meg. Kiemelte: főszerkesztőjét és alapítóját is elvesztette a 80-as években indult Hitel folyóirat Csoóri Sándor halálával, akinek szemlélete, irodalmi és művészi világnézete a hosszú ideje tartó, a napi szerkesztőségi munkát megakadályozó betegsége ellenére is mindvégig meghatározta a lap arculatát. Mint fogalmazott, a Hitel szerkesztősége tovább folytatja azt, amit Csoóri Sándor Illyés Gyulával és másokkal közösen megkezdett, öröksége élő, eleven hagyomány marad.
*
Csoóri Sándor a puha diktatúra évtizedeiben felmérhetetlenül sokat tett a magyarságért határon belül és kívül egyaránt."A rendszerváltás eseményei az ő működése nélkül elképzelhetetlenek, mégis sok csalódás érte", Csoóri Sándor "nem homo politicus volt, hanem az eszmék, a nagy érzelmek embere. Költő, akinek egyes nézeteivel nem vitáztak, hanem hosszú vesszőfutásra ítélték a 90-es évek elején". "Csoda, hogy talpon maradt és hanyatló erejével próbált azután is segíteni" - jegyezte meg az írónő, akinek meggyőződése, hogy a "magyarság, a magyar irodalmi élet tartozik Csoóri Sándornak pályaképe átfogó, higgadt és szeretetteljes felrajzolásával".
*
Csoóri Sándor azt a magyar embert személyesítette meg, amilyenek mi is szerettünk volna lenni: a holnaplátót. Halálával a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött huszadik századi sorának utolsó képviselője távozott - mondta a kora hajnalban elhunyt alkotóra emlékezve hétfőn Duray Miklós felvidéki közíró és politikus. "Hátborzongva vártuk már hónapok óta a hírt, hogy Csoóri Sándor befejezi földi pályafutását. Most már szomorúan és a kilátástalanság ködében tapogatózva mondhatjuk: megszűnt a földi léte a magyar szellemi élet Illyés Gyulával kezdődött 20. századi sorának utolsó képviselőjének is" - mutatott rá Duray Miklós, aki az elhunytban pályatársat, barátot és harcostársat veszített el. Elmondta: Csoóri Sándort Pozsonyban már a rendszerváltozás előtt eszményeik élő megtestesítőjeként fogadták, "mert a nemzet szellemiekben lehetséges meglényegülésének tiszta alakja volt, egy felszabadult ember, aki köntörfalazás nélkül fejezte ki gondolatait, a kommunista rendszer erkölcsöt züllesztő és értékeket romboló handabandázása közepette is". Duray szerint az író halála után fel kell tenni a kérdést: felépül-e egy olyan új nemzedék, amely követheti a huszadik századi nagyokat.”Biztosan bekövetkezik, lehet, hogy első sarját már bölcsőben ringatják, talán a közelünkben. Addig azonban ne nyugodj békében, míg nem győződsz meg arról, hogy él és dolgozik a folyamatosság" - üzente elhunyt barátjának a felvidéki író, utalva Csoóri Sándor életművének egyik fő üzenetére, a Kárpát-medencében és a nemzetben gondolkodásra.
*
Halála óriási veszteség, és hatalmas hiányt hagy maga után - fogalmazott Szentmártoni János költő, a Magyar Írószövetség elnöke. Tornai József és Marsall László mellett egy nagyon meghatározó nemzedék kiemelkedő tagja volt Csoóri Sándor, aki Illyés Gyula és Németh László nyomdokain haladva a "bartóki modellt" vallotta magáénak, vagyis a nemzetben és Európában való gondolkodás szintézisét. Csoóri Sándor a nagy társadalmi kérdésekben való megnyilatkozás fontosságát hirdető alkotók sorát gazdagította, amely Balassitól a reformkor nagyjain át Nagy Lászlóig ível. Életműve, személyes és közéleti szerepvállalása túllép a különféle szervezetek és intézmények korlátain, amelyekben tevékenykedett. "Metaforákra épülő, egyszerre szürreális és realisztikus, lélektani és közéleti kérdéseket is boncolgató költészete nagyon sokunk számára követendő példa volt már fiatal korunkban is" - fogalmazott Szentmártoni János, aki szerint Csoóri Sándor azon költők közé tartozott, akik azt vallják, hogy a leírt szó is tett. "A tettek embere volt, hitt a leírt szó erejében, és ezt próbálta kivetíteni az élet minden területére ahhoz, hogy kulturális és morális értelemben is egy jobb országot, egy jobb nemzetet építsen" - hangsúlyozta. Megjegyezte: Csoóri Sándor örökének vannak folytatói a fiatalabb nemzedék alkotói között is.