Konferenciával, versszínpadi előadással és versmondó versennyel emlékezik a 100 éve született Határ Győző költőre, íróra, filozófusra az Írók Alapítványa - Széphalom Könyvműhely és a Versmondók Egyesülete szombaton és vasárnap Budapesten. Mezey Katalin, a Széphalom Könyvműhely vezetője elmondta, hogy a Határ Győző-emléknapok már tavaly elkezdődtek: akkor egy kétfordulós versmondó versenyt hirdettek, konferenciát tartottak Budapesten, illetve a szülővárosban, Gyomaendrődön. Mivel életének jelentős részét Angliában élte le, nagyon kevéssé ismert Határ Győző költészete, az iskolákban nem tanítják, a könyvtárakban sem mindenhol hozzáférhetőek a művei. A célunk az, hogy a versmondók és a konferencia segítségével ezen változtassunk - hangsúlyozta Mezey Katalin, hozzátéve, hogy az alkotó a rendszeres levelezése révén, a BBC-ben és a Szabad Európa Rádióban sugárzott irodalmi anyagaival mégis része volt a magyar irodalmi közéletnek, még ha műveit itthon tiltották is, sőt a nevét sem volt szabad kiejteni.
Az idén az emléknapok konferenciával kezdődnek: október 18-án tíz előadó idézi fel Határ Győző életútját, munkásságát. Két előadás foglalkozik az Életút című háromrészes kötetével, a kérdező Kabdebó Lóránt, valamint Mohácsi János beszél majd a pályáról. Sárközi Mátyás a rádiós Határ Győzőről beszél, Szakolczay Lajos a drámaíróról, G. Komoróczy Emőke a regényíróról, Buda Attila a hatalmas, kiterjedt irodalmi levelezéséről, Mezei Balázs a vallásfilozófiájáról, a filozófusról tart előadást, valamint felszólal Mezey Katalin, Pomogáts Béla és Zsille Gábor is.
A második nap, 19-én a Határ Győző-versmondó verseny elődöntőjét és döntőjét tartják, a megmérettetést a budapesti Benczúr Ház színháztermében tartandó versszínházi előadás követi, a költő műveit Lázár Balázs, Lux Ádám és Tallián Mariann színművészek tolmácsolják Wiegmann Alfréd rendezésében. A versenyen mintegy 20-an szerepelnek, a döntőbe tízen juthatnak. A versmondóknak két Határ-verssel kellett készülniük. A versmondó verseny díjátadó ünnepségét a költő születésnapjához igazítva (november 13.), november 15-én tartják Gyomaendrődön, a Katona József Művelődési Központban, ahol Határ Győző színházi munkásságát - a Ravatal című egyfelvonásos előadásával - is felidézik.
"Nem játsszák a műveit a színházak, amiben szerepe van annak is, hogy igényes, modern drámái nagy szereplőgárdát sorakoztatnak fel" - vélekedett Mezey Katalin, aki a Határ-drámák legfőbb jellegzetességeinek az iróniát, az abszurd humort tartja. A gyomaendrődi előadás ősbemutató lesz a Térszínház mintegy 30 színészének közreműködésével, Bucz Hunor rendezésben, Bucz Magor zenéjével, a morbid bohózatot a társulat később is a műsorán tartja - tette hozzá a vezető.
Határ Győző 1914-ben született Gyomán. 1938-ban a budapesti Műegyetemen szerzett építészmérnöki diplomát. Ebben az évben írta első regényét, a sokszorosított formában terjesztett Veszélyes fordulatszámot a hatóság elkobozta. 1943-ban Csodák országa hátsó-Eurázia című regényét is lefoglalták, s felségárulásért öt évi fegyházbüntetést kapott. 1945-től újra publikálhatott, de 1949-ben kizárták az Írószövetségből. 1950-ben két és fél év börtönbüntetésre ítélték. Szabadulása után építészmérnökként és műfordítóként tartotta fenn magát. 1956-ban emigrált, 1957 óta Londonban élt. 1957-től 1976-ig a BBC magyar adásának munkatársaként dolgozott. Munkásságának hazai elismerése az 1990-es évekig váratott magára. A Kossuth-díjjal 1991-ben tüntették ki. 1994-ben a Széchenyi Akadémia, 2001-ben a Magyar Művészeti Akadémia tagjává választották. 2005-ben a Magyar Írószövetség örökös tagja lett. 2006-ban, Londonban hunyt el, 2007. január 23-án Budapesten temették el a Farkasréti temetőben.
(MTI)