Drégelypalánkon 22. alkalommal rendezik meg szombaton a Szondi Várjátékokat; Drégelyvár 1552. évi ostromára és Szondi György várkapitányra emlékeznek a Nógrád megyei településen a várvédelem korszakát idéző, történelmi ihletésű programokkal. Pásztor Ildikó, a művelődési ház igazgatója elmondta: délelőtt kezdődnek a hadijátékok a várnál, a hollókői Szent László Lovagrend viselet-, fegyver- és íjászbemutatót tart, a zászlófelvonást zenés összeállítás és koszorúzás követi. Délután a vár alatti Schaffer-kúti tisztáson zajlik a középkori forgatag, benne a Történelmi Bajvívó Egyesület, a Börzsöny Nehézgyalogság és az Ipoly Hagyományőrző Egylet bemutatói. Lesz kézműves kirakodóvásár, középkori játszóház, nomád tábor és élőmunka-bemutató is a tisztáson.

1552. július 6-án Ali budai basa több mint tízezer főnyi haddal indult Drégely felé. Körülzáratta a várat, s felszólította Szondit, hogy adja fel a harcot. Miután a kapitány a basa ajánlatát visszautasította, megindult a támadás. A törökök rövid időn belül elpusztították a külső várat. Július 9-én a magas kaputornyot is rommá lőtték. Ali basa Mártont, a nagyoroszi papot küldte Szondihoz, s kérte, beszélje rá a kapitányt a vár feladására. Szondi az ajánlatot ismét visszautasította, s a törökök szinte teljesen elpusztították Drégely várát, csak a kapitány két apródja, Libárdy és Sebestyén maradt életben, akiket Szondi már korábban Ali basához küldött, kérve, hogy életükről gondoskodjék. Szondi György embersége, bátor magatartása még az ellenséget is meghatotta, ezért temettette őt el díszes pompával a hatalmas Ali basa. A vár ostromát Arany János is megörökítette a Szondi két apródja című balladában.

Pásztor Ildikó hozzátette: a sziklavár, amely napjainkban is épül, a hősi helytállásról és hazaszeretetről üzen a mának, az idelátogató turistáknak, a kései unokáknak. Néhány éve folyik a vár régészeti feltárása, részbeni rekonstrukciója és állagvédelme. Drégely vára az Országgyűlés határozata alapján 2012. január elsejétől Történelmi Emlékhely.

(MTI)