Kurucz György történész nemrég megjelent monográfiájában gróf Festetics Györgyöt nemcsak mint korát meghaladó, reformokat sürgető politikust vagy az agrárértelmiséget kinevelő Georgikon alapítóját mutatja be, hanem a magánembert is, akit a politikában való csalódás kortársai apátiájával szemben lassú, kitartó építkezésre, cselekvésre sarkallt.

A szerző, aki csaknem húsz éven át dolgozott a tanulmányon, azt mondta: könyvében igyekezett bemutatni a 18-19. század fordulóján élt főnemes egykori politikai-társadalmi közegét és személyes intellektuális, családi hátterét is. A hat nyelven író és beszélő, kiemelkedő műveltségű gróf előbb katonai pályára lépett és politikai eszközökkel kívánta előmozdítani a haladást, ám csalódnia kellett: az országgyűlésnek benyújtott, önálló magyar hadsereget megalapozó folyamodványa miatt retorziók érték, el kellett hagynia a katonaságot. Az 1795-ös, halálos ítéleteket is maga után vonó jakobinus per pedig az egész nemesi értelmiséget sokkolta - ismertette a részleteket a Károli Gáspár Református Egyetemen oktató történész.

Kurucz György példaértékűnek nevezte, hogy míg másokat egy ilyen nagy illúzióvesztés vagy magánéleti problémák cselekvésképtelenné tesznek, a gróf felülemelkedett ezeken, és "a szavak nélküli cselekvés emberévé vált". A szerző kiemelte: anyagi javait és társadalmi presztízsét távlatokban gondolkodva arra használta, hogy pártolja a modern agrár szakképzést, a magyar nyelvű irodalmat, és tehetséges fiatalok külföldi tanulmányait támogassa. "Ő ténylegesen a közjó szolgálatának szentelte az életét, a jövő embere volt" - fogalmazott a történész, hozzátéve: ezért is választotta Festetics Györgyöt vizsgálata tárgyául.

A Georgikon alapításában is tetten érhető a gróf álláspontja, amely szerint társadalmi előrelépés csak műveltségen keresztül lehetséges - jegyezte meg a szerző. Hozzátette: a mostani Pannon Egyetem Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar jogelődjének 1797-es megalapításával Festetics György újfent meghaladta a korát. A gróf teljességre törekvő bemutatásának nehézségéről Kurucz György elmondta: munkássága, reformtörekvései viszonylag könnyen rekonstruálhatók, ám a történelmi személyiségek esetében rendkívül fontos forrás, a napló hiányában magánélete tekintetében csupán egy-egy félmondat, levéltöredék, kortársi megnyilatkozás segítette a portré mozaikdarabjainak összetételében. Ugyanakkor a magyar főúri családok közül a legépebben a Festetics-család levéltára és könyvtára maradt meg, ami nagy segítséget jelentett a munkája során - fűzte hozzá. Kurucz György elmondta: azért választotta Festeticset témának, mert olyan személyiséget keresett a múltban, aki a jövő számára is hatni képes. Következő munkájában pedig szintén a 18-19. század fordulójának valamely társadalomtörténeti, gazdaságtörténeti problémájával kíván foglalkozni.

(MTI)