Guyon Richárd 1813-ban katonacsaládban született, ő maga is kemény kiképzésben részesült. Húszéves korában került az osztrák hadseregbe, de miután szembekerült a monarchiával, és a fegyveres erőknél uralkodó állapotokkal sem tudott megbékélni, leszerelt. 

A forradalom hírére, 1848 nyarán csatlakozott a magyar honvédséghez, és már szeptemberben őrnagyi rangot kapott. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. A pákozdi és a schwechati csatákban tanúsított bátorságára Kossuth Lajos is felfigyelt, 1848. november 21-én ezredessé és a fel-dunai hadtest hadosztályparancsnokává neveztette ki. Legfőbb haditette, hogy kiűzte az addig bevehetetlennek tartott Branyiszkói-szorosból az osztrák védőket.

Guyon 1849 augusztusában Törökországba emigrált, ahol Kossuth altábornaggyá léptette elő. Új hazájában muszlim hitre tért, a török hadsereg tábornoka lett Kursid (Hursid) pasa néven. Jelentős érdemeket szerzett Damaszkuszban. A krími háborúban az ázsiai török hadsereg főparancsnokaként vett részt és Karsz városát is védte, később azonban - udvari intrikák nyomán - leváltották.

Konstantinápolyban halt meg, 1856. október 12-én. Guyon Richárd sírja az isztambuli Haydarpasa temetőben található.

Magyarország ankarai nagykövetsége és isztambuli főkonzulátusa megemlékezést szervez Guyon Richárd francia származású brit katona, az 1848-1849-es szabadságharc egyik vezéralakja születésének 200. évfordulója alkalmából a hadvezér isztambuli síremlékénél kedden. Hóvári János ankarai nagykövet elmondta: a koszorút ő és az isztambuli főkonzul helyezi el a katona síremlékénél a két törökországi magyar képviselet nevében. Az eseményen képviselteti magát az ankarai brit nagykövetség, valamint jelen lesznek a török hadtörténet szakértői.

Felidézte, hogy a nemzeti ünnep alkalmából az elmúlt két hétben több helyen is tartottak megemlékezést, így az ankarai Kossuth Lajos utcában és Kütahya városában is, ahol Kossuth csaknem két évet élt száműzetésben. "Magyarországnak nem szabad elfelednie, hogy Kossuth Lajos első állandó menedékét Törökország biztosította. Nagymértékben a szultánnak volt köszönhető az, hogy Kossuthot nem érte utol az osztrák megtorlás" - fogalmazott a diplomata.

"A magyar-török közös történelmi emlékezet fenntartása különösen fontos. Ma már minden török hallott II. Rákóczi Ferenc és Mikes Kelemen rodostói száműzetéséről, Kossuthról és a kütahyai Magyar Házról, de ugyanúgy erősítenünk kell Thököly Imre és Zrínyi Ilona izmiti kultuszát, mint az osmaniyei Bartók Múzeum hírét is" - hangsúlyozta Hóvári János.

A szabadságharchoz kapcsolódik továbbá Kmety György - vagy ahogy a törökök ismerik, Iszmail pasa - emléke is, hiszen ő volt "Karsz megmentője" - közölte. Hozzátette: erőfeszítéseket tesznek azért, hogy róla is méltó módon emlékezzenek meg. Kmety György (1813-1865) honvédtábornok a világosi fegyverletétel után Törökországba menekült és belépett a török hadseregbe. 1855-ben komoly szerepet játszott a karszi erőd ellen indított orosz ostrom visszaverésében.

(MTI,wikipédia)