Törökkori védművek, valamint egy Zsigmond vagy Mátyás király korabeli épületegyüttes részletei rajzolódtak ki a Várkert Bazár területén végzett feltárások során, amelyeket a Budapest Történeti Múzeum veterán bányászok bevonásával végzett.
A múzeum honlapján közzétett beszámolóban az áll, hogy a Várkert Bazár átépítéséhez kapcsolódva a Budai Vár oldalában vezetett ásatások során egy hatalmas, Zsigmond (1387-1437), vagy Mátyás király (1458-1490) korában épült épületegyüttes, valamint a törökkori védművek részleteire bukkantak a kutatók a gyakran nyolc-tíz méter mély munkagödrökben. A kormány által kiemelt beruházásnak minősített Várkert Bazár átépítéséhez kapcsolódó régészeti kutatások idén nyáron kezdődtek újra. A múzeum már korábban is végzett kisebb szondázó feltárásokat, amelyeket az építkezés előtt még további, megelőző ásatásoknak kellett volna követniük. Ez azonban a program sokéves leállása miatt nem valósulhatott meg.
Az ásatások két nagyobb területen folytak; a déli rész egykor Buda külvárosához tartozott, itt a török korban épült védőművek és árok, benne az egykori ostromok pusztításainak nyomai: ágyúgolyó, épülettörmelékek, kerámiaedények töredékei, valamint egy temetkezési hely került elő. Az északi rész a középkori királyi palota Dunához lenyúló erődítéséhez tartozott. Ezen a területen az 1998-2000 közötti ásatásokon 16-18. századi ágyúöntő műhely részleteit fedezték fel a szakemberek. Ennek feltárása korábban félbemaradt és befejezésére a mostani munkák keretei között sincs lehetőség.
A műhely alatt egy hatalmas, mintegy 90 méter hosszú, középkori épület maradványai húzódnak, amely a keleti oldalon a Dunával párhuzamosan futó várfalhoz épült hozzá. Ez lehet az a rejtélyes építmény, amelynek tetőzete Buda első látképén, a Schedel-féle Világkrónika (1493) Buda-ábrázolásán feltűnik. Ennek tanulmányozása során felvetődött, hogy az épület talán Zsigmond király reprezentatív "mulatópalotája" lehetett, ám a korábbi és a mostani feltárások eredményei alapján valószínűbbnek tűnik, hogy egy nagyobb, a királyi palotához tartozó gazdasági épületről lehet szó.
Az új, mintegy tíz méter mélységet elérő alaptestek helyén nyitott kutató árkokban nagy mennyiségű leletanyag, köztük Anjou- és Zsigmond-kori címeres kályhacsempék darabjai, 13-15. századi házi kerámiaedények töredékei, sőt néhány őskori kerámia töredék is megtalálható volt.
(MTI psc \ bgu \ pdm)