Ferdinandy György író nyitotta meg a 83. Ünnepi Könyvhetet és a 11. Gyermekkönyvnapokat csütörtökön délután a budapesti Vörösmarty téren. A József Attila-díjas alkotó beszédében a nyugati emigráns irodalom nagyjait méltatta és arra biztatta a fiatal irodalmárokat, hogy foglalkozzanak ezzel a feldolgozatlan területtel. 

A hétfőig tartó könyvünnepen 98 kiadó összesen 333 újdonságával találkozhatnak az olvasók. A seregszemlén a fővárosban 250 hazai és határon túli könyves cég mintegy 150 pavilonban mutatja be kiadványait.

Mint azt Zentai Péter László, a szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének igazgatója elmondta, a rendezvényhez mintegy 80 vidéki település csatlakozott az idén.

Fedinandy György megnyitó beszédében kiemelte: a nyugati magyar irodalom nem néhány emigrációba kényszerült író "magánügye", hiszen a kivándorolt alkotók életműve - terjedelmüket tekintve - egy kisebb latin-amerikai ország irodalmához mérhető.    Mint fogalmazott, a könyvhetet egyik évben egy hazai, a következőben egy határon túli magyar író nyitja meg, ő pedig a magyar irodalom "ötödik sípja", az úgynevezett nyugati magyar irodalom nevében mondhat beszédet.

Felidézte, hogy a nyugati irodalomról a hazai irodalmi közvélemény évekig nem beszélt, "mára pedig egyre inkább a múlt emléke". "Képviselői kihaltak, hazatelepültek, akik még élnek, itthon közlik írásaikat, és csak remélhetjük, hogy újabb történelmi kataklizmák nem fogják feltámasztani" - mondta a József Attila-díjas alkotó.

Zilahy Lajos, Márai Sándor, Molnár Ferenc, Szász Béla, Nyirő József, Aczél Tamás, Fejtő Ferenc, Szabó Zoltán, Faludy György - sorolta a legismertebb emigrációba kényszerült alkotókat Ferdinandy György, hozzátéve, hogy az ő nemzedéke számára Határ Győző költő és Cs. Szabó László író, esszéíró volt a legfontosabb. "Cs. Szabó volt a nyugati egyetemeken tanuló sok száz ötvenhatos diák számára az osztályfőnök úr, akitől mesterségbeli tudást és emberi tartást tanulhattak a pályakezdő fiatalok" - jegyezte meg.

Szavai szerint a nyugati magyar írók sokat tettek a magyar irodalom külföldi népszerűsítéséért is. Köztük volt Gara László, aki "házról házra, címről címre járva adta el" Illyés Gyulát, Weöres Sándort, József Attilát. "Tanúsíthatom, ebben a megalázó, sziszifuszi munkában egy időben én is segítettem neki" - tette hozzá.

Ferdinandy György kitért arra, hogy nem lenne szabad lemondani azokról a magyar alkotókról sem, akik nem az anyanyelvükön alkottak. Példaként Mikes Györgyöt, Koestler Arthurt, Dormándi Lászlót, Arnóthy Krisztát, illetve Kerényi Károlyt említette. "De gondoljuk csak meg, nem lenne groteszk Beckettet vagy Ionescót francia írónak nevezni, csak azért, mert mindketten franciául írták meg életművüket?" - firtatta Ferdinandy György.

Beszélt arról az is, hogy sokan a kinti írók közül mára elhallgattak, mások öngyilkosok lettek. "Ki emlékszik ma már Pobrányi Gáborra, aki sikeres magyar tárgyú regénnyel tört be a francia irodalomba?" - tette fel a kérdést, hozzátéve, hogy nemrég vetett önkezével véget életének a kubai Heriberto Hernandez, aki a magyar költészet "avatott fordítója és kiadója volt Floridában", és akinek első magyar verseskönyvét az Orpheusz Kiadó jelentette meg az idei könyvhétre. "Vagy itt van még francia fiam naplója: Michel megírta a második generáció útkeresését" - hívta fel a figyelmet a Hét Krajcár Kiadónál megjelent kötetre.

Az író szerint a nyugati magyar irodalom máig feldolgozatlan terület az irodalmárok számára. "Kortárs irodalmunkkal foglalkozni érdemes" - mondta végül Ferdinandy György.

(MTI pmg \ bgu \ bsa)