A magyar képzőművészet legismertebb, a 19. század második felében élő festőinek természetközelben készített alkotásaiból nyílt időszaki kiállítás a gödöllői királyi kastélyban. A nagyközönség május 1-jétől nézheti meg a tárlatot, amely augusztus 30-ig tart nyitva.
Az 1870-es évek lényeges változást hoztak a magyar festészet, különösen a tájképfestészet történetében A franciaországi barbizoni művésztelepen dolgozó művészek bevezették és meghonosították a tájfestészetben a szabadban való festést, amely lényegesen változtatta meg a műfajban használatos tematikát, és festési gyakorlatot. Szembefordultak a szigorú akadémiai szabályokkal a meghatározott témák helyett a mindennapi életben látott tematikát festették. Igyekeztek rögzíteni a természetben tapasztalható atmoszferikus jelenségeket, vagyis általánossá vált a plein-air festés, amely a fény és levegő okozta változásokat igyekezett rögzíteni a képeken. A kiállítás azoknak a magyar művészeknek a munkáit mutatja be, akik ehhez az új stílusirányzathoz csatlakoztak.
A korszak leghíresebb magyar alkotóinak 1870-1915 közötti életszakaszában készült művek olyan helyszínen mutatkoznak be, ahol ez az időszak kiemelt jelentőséggel bír. A gödöllői kastély ekkoriban a királyi család kedvelt pihenőhelye volt, ami egyben a kastély történetének második fénykorát is jelentette. Kiállításunk ízelítőt ad a századvég-századelő hírneves magyar alkotóinak munkáiból.
A Szinyei, Munkácsy, Székely és tájképfestő kortársaik (1870-1915) című kiállítás Rudolf–szárnyban elhelyezett képeit a Szépművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, a Munkácsy Alapítvány, valamint a Gödöllői Városi Múzeum gyűjteményéből kölcsönözték, a tárlat kurátora Bakó Zsuzsanna.
A Szinyei, Munkácsy és Székely képeken kívül Mednyánszky László, Paál László (aki a Párizs közeli Barbizonban alkotta realista szemléletű tájképeit), illetve a századforduló után alakult Gödöllői Művésztelep két vezető mestere, Körösfői-Kriesch Aladár és Nagy Sándor alkotásai is a válogatás részét képezik.
(MTI, kiralyikastely.hu,anapkelet.hu)