Tudományos konferencián emlékezett meg az idén 77 éves, Kolozsváron alapított Hitel című nemzetpolitikai szemléről a Magyar Írószövetség, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága, valamint a Hitel Múzeum Galéria szerdán Budapesten.

A lapot 1935-ben alapította Makkai László. A folyóirat körül olyan írók tevékenykedtek, mint Tamási Áron, Kós Károly, Márton Áron püspök vagy Dsida Jenő. A Hitel "problémakörének részleteiben elmerülő" konferenciát Szász István Tas orvos, író nyitotta meg. 

Az egész napos ülésen Reformtörekvések Erdély szellemi életében címmel Pomogáts Béla is előadást tartott: elsősorban az irodalomnak a különböző korszakokban megjelenő kezdeményező szerepét emelte ki. "A nemzeti tapasztalat és a vele járó, nemegyszer igen fájdalmas tanulságok megfogalmazását szinte minden esetben a szépirodalom, illetve az irodalmi kultúra kezdeményezte. Így történt ez a 20. század első két évtizedében és a két világháború között is. Az erdélyi magyarság lelki túlélésének mindenekelőtt az irodalom volt a támasza" - fogalmazott Pomogáts Béla. Hozzátette: "a Hitel valójában az erdélyi magyar reformnemzedék műhelye volt".

Szász István Tas a folyóirat történetéről és utóéletéről beszélt. 1940-től az orvos, író szüleinek házában működött a lap szerkesztősége, később, miután Szász István Tas áttelepült Magyarországra, több évtized alatt darabonként csempészte át a kolozsvári lakásban maradt tárgyakat, relikviákat. Ezekből Leányfalun házi múzeumot rendezett be. Szász István Tas gyermekkorát meghatározta a Hitel folyóirat és a köré csoportosuló "szellemi holdudvar", ezért orvosi hivatása mellett és nyugdíjba vonulása óta főleg íróként tevékenykedik és a Hitel örökségét gondozza. 

"A Hitel esetében nem csupán egy folyóirat történetéről beszélünk. A Hitel egy szellemi csoportosulás volt, mégpedig egy nemzedéki alapon szerveződő csoport" - emelte ki. Az állandóan formálódó lapnak három korszakát kell megkülönböztetni. "Az első az 1935-ben kiadott, újságformátumú, Makkai László és Venczel József fémjelezte és kéthetente megjelenő »kis Hitel«, amelynek hat száma jelent meg. A »nagy Hitelnek« vagy »második Hitelnek« nevezett jogutód folyóirat Venczel József, Albrecht Dezső, Vita Sándor és Kéki Béla nevéhez kötődik. Ennek 1940 utáni, Kéki Béla és Kiss Jenő által szerkesztett időszakát lehet »harmadik Hitel« néven említeni" - részletezte. Ez utóbbi már havonta jelent meg, országosan is terjesztették és megjelent a Nemzetpolitikai Szemle alcím is. "A »nagy Hitel« megjelentetése kötődik szüleim nevéhez, akik a szerkesztők kérésére otthont és támogatást adtak a szerkesztői munkához" - részletezte.

A konferencián összesen négy blokkban hangzottak el előadások a kolozsvári folyóirat történetéről, tevékenységéről.

(MTI psc \ brr)