Ritka, hogy mese olyan legyen, hogy arról komolyan lehessen írni, de az „Így neveld a sárkányodat” egy ilyen mesemű lett. Kimunkált kerekded külsejű látványvilággal, hangulatában humorral, történetében mélylélektani tanulsággal. Mely megértéséhez a mese műfaját nem megsértve, hanem mesterien fölhasználva kapunk archetipikus képet arról, ami bennünk is, a világban is az, amit a mitológia, a teológia, a pszichológia egyáltalán nem fél nevén nevezni és azt mondja rá, hogy sárkány.

Tudjuk jól, milyen pusztításra képes és azt is, hogy harcolni ellene olyan egészséges emberi karakterek tudnak csak, mint a történet lovag-viking lakossága. A baj csak az, hogy mindez már hosszú évszázadok óta tart így, s a nagyapák is csak azt a háborút örökölték meg, amit unokáik is örököltek. Minden a hagyományt őrző hű történethez hasonlóan itt is megszületik, azonban az a gyermek, mely nem hogy nem öl majd sárkányt, de játszani fog velük. Egy olyan világban ahol a harc szab mértéket a mindennapoknak, ahol az válik könyvvé, ami a harchoz szükséges tudást tartja, az morállá, ami a harc szellemét éleszti, és csak abból a gyermekből válik valaki, aki mindennek iskoláját kijárva öli meg élete első sárkányát…

Mesét mondani azonban jó, mert egyszerűen, gyermekien lehet szólni arról az értelemről, amely képes megtalálni az igazságot. Mert annak személyes fényében kiderülhet, hogy a rossznak hitt alvilági lény, tudatalatti gondolat, rögeszme, világnézet, előítélet vagy adott esetben meseszerűen megszemélyesített sárkány valóban veszélyes fenevad, mert támad, ha támadják és egyáltalán nincs jó véleménnyel rólunk, ha támadjuk. Viszont ő maga is tanácstalanná lesz, ha tőrt látván mégsem szúrják le.

Van-e nagyobb bátorság, mint szabadon engedni egy démont? Aztán a kockázat szabadságának kiszámíthatatlanságában látni nem is démon, mert nem gonosz, ha nem a Gonoszt szolgálja, daimon az, mely szárnyakat képes kölcsönözni annak ki megszelídíti. S e nélkül a kapcsolat nélkül a jó és a rossz örök párharcában a kiutat megtalálni nem lehet, mivel a rosszról kiderülhet, hogy nem is olyan rossz és a jóról - legyen bármily hősies - kiderülhet, hogy nem elég a Gonosz ellen, kit a rossz szolgál, ha a jó azt az igazságban nem tudja elfogadni, felhasználni, hogy lásson, és végre győzzön afölött, ami fölött kell.

Egy nagyon ősrégi történetet láthatunk a legújabb módon, számítógépes animációval megalkotva, de értékében ugyanazt képviselve, mint más műfajok a témát illetően.