„Csodák márpedig vannak – szól a mondás. Bármely történelmi korban is él az ember, annak meg vannak a maga csodái. Legyen az a pápa által meggyógyult idős hölgy, aki visszanyerte látását, vagy egy újlaki polgár, aki 1456-ban elment Kapisztránói János temetésére.
Miután 1456. október 23-án a szerémségi Újlak mezővárosban a ferences kolostor cellájában meghalt Kapisztránói János, hatalmas néptömeg kezdett ravatalához zarándokolni, s a temetés után a sírnál sem szűnt a zarándokok hosszú sora. A várakozásoktól feszült lelkiállapotban lévő emberek között, akik betegségükre a szentként tisztelt ferences sírjánál kerestek gyógyírt, számos csodaszámba menő gyógyulás történt.”
- Írás megnyitása - matyaseve.hu