Bár tudnám, hová
Szivárvány

Egykori római ösztöndíjasok képei

A Római Magyar Akadémia első ösztöndíjasai - Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István - festményeiből nyílik kiállítás Az első lépések címmel március 16-án a Római Magyar Akadémia épületében. Az utóbbi kétszáz év magyar művészettörténetében nehéz olyan alkotót találni, aki ne fordult volna meg Olaszországban, akár csak tanulmányi célból. A 19. században Itáliában járt mások mellett Barabás Miklós, Markó Károly, Kozina Sándor és Balassa Ferenc, majd a 20. század elején Vedres Márk szobrász Firenzében szervezett szalont, amelyet olyan művészek és értelmiségiek látogattak, mint Fülep Lajos, Ferenczy Béni, Medgyessy Ferenc és Charles de Tolnay, aki később a firenzei Casa Buonarroti igazgatója lett.

A Római Magyar Akadémia 1927-es megalapítását követően a művészek tanulmányútjai immár nem magán, hanem intézményi szinten szerveződtek, és Klebelsberg Kuno oktatási miniszter közbenjárásával a kiutazó magyar művészek állami ösztöndíjban részesülhettek. A Római Magyar Akadémia fennállásának 90. évfordulója alkalmából szervezett tárlat a magyar művészettörténet egyik legizgalmasabb és legszínesebb törekvését mutatja be, amely az utókor számára Római iskola néven vált ismerté - közölték a szervezők, hozzátéve: a kiállítás az első ösztöndíjasok műveiből tár a római közönség elé egy válogatást, amelyek közt számos, egykoron Rómában készített mű szerepel.

A Római iskola "szellemi atyja" Gerevics Tibor művészettörténész, a Római Magyar Akadémia első igazgatója volt, a program első képzőművész ösztöndíjasai, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Pátzay Pál és Szőnyi István pedig 1928-ban érkeztek az olasz fővárosba. Az első ösztöndíjasokat 1942-ig, az iskola eredeti formájának fennállásáig még 125 magyar művész követte. A Római Iskola hagyományának örököse az a jelenleg is működő képzőművészeti ösztöndíjas program, amely bár jóval rövidebb időtartamra, de továbbra is lehetőséget ad a magyar képzőművészek római inspirációjának. A Római Magyar Akadémia szervezésében, a debreceni MODEM, az Antal- Lusztig gyűjtemény, a Molnár C. Pál Múzeum, valamint Pátzay Pál gyűjteményének közreműködésével megvalósuló kiállítás március 16. és április 15. között tart nyitva.

(MTI)

NetLand