Idén már másodszor bővült Gárdonyi-dokumentumokkal az egri Dobó István Vármúzeum gyűjteménye, ezúttal többek közt 17 darab levéllel gazdagodott a kollekció. A Gárdonyi-gyűjteményt most először mutatták be a múzeumban tartott pénteki sajtótájékoztatón. Szalainé Király Júlia irodalomtörténész, muzeológus elmondta, hogy a Gárdonyi-emlékévnek köszönhetően fölpezsdült az antikvár piac, így sikerült megvennie a múzeumnak a Nyugat Antikvárium novemberi árverésén 34 darab, Gárdonyi Gézával kapcsolatos iratot, ebből 17 darab az író levelezése. Van a dokumentumok közt egy lakáskiutalási kérelem, amelyet a Légrády Testvérek kezdeményeztek. A könyvkiadó a lakást Gárdonyi Gézának kérte azért, hogy a nagybeteg írót Pestre költöztessék gyógykezelésre.
A levelek Gárdonyi utolsó éveinek dokumentumai - hangsúlyozta a muzeológus. "Megtudjuk az iratokból, hogy az író nélkülözött az első világháborút követő zavaros években, valamint az is kiderül, hogy sokat betegeskedett, ereje fogytán pedig nagyon nehezen ment neki a munka" - magyarázta. Példaként ismertette az egyik 1919-es keltezésű levelet, amelyben az író közli, hogy nincs kész kézirata és arról panaszkodik, hogy a háború (I. világháború) vége óta ott egyre nagyobb a nyugtalanság, a nyaralóját szétrombolták, a kertjébe temetői keresztet dobtak. "Aztán a kommunisták következtek ránk. Egyszer meg a csehek lőtték a várost (Eger). A kommunisták elsöprése óta a románok vannak rajtunk" - írta Gárdonyi Géza. Szalainé Király Júlia arról is beszélt, hogy idén a múzeum megvette Jakab Ödön költő és Sas Ede újságíró levélváltását Gárdonyi Gézával.
Korábban már a múzeum Gárdonyi-gyűjteményébe került Gárdonyi és Avar Gyula középiskolai tanár, amatőr költő levelezése is. Összesen 16 levélről van szó, ebből kilencet Gárdonyi írt, hatot pedig Avar Gyula; mindegyik témája szakmai, a versekről cseréltek eszmét. A múzeum kollekcióját gazdagítja az írónak a kiadójával, a Singer és Wolfnerrel folytatott pereskedésének az iratai. 1920-ban szerzői jogi per kezdődött Gárdonyi és kiadója között, ugyanis Gárdonyi a kiadói kizárólagossági jogot vitatta. A per csak halála után ért véget - magyarázta a muzeológus. Hozzátette, hogy a nagyértékű gyűjtemény tudományos feldolgozása 2014 tavaszán kezdődik.
Az Egri csillagok világhírű írója, akinek ezt a regényét 20 nyelvre lefordították, Egerben végezte el a Líceumot, majd az ország több falvában és városában tanított. 1897-ben Egerbe költözött, a várra néző Hóhér-dombon vett egy tornácos parasztházat, idős édesanyjával és két nagyobbik fiával élt ott haláláig. Kortársai "egri remetének" vagy regénye után "láthatalan embernek" nevezték.
(MTI)