A történészek sokáig azt feltételezték, hogy a rómaiak kereskedelmi és üzleti központkén alapították Londont (Londiniumot) Kr.u. 50 táján, ám a legújabb régészeti leletek a brit főváros sokkal kevésbé békés születésére utalnak: katonai erődként szolgált, amelyet később kivégzett icenus rabszolgákkal építtettek meg.

Az ásatások során több száz koponyát tártak fel London föld alatti folyója, a Walbrook mentén. A koponyák többsége fiatal férfiaké volt, Dominic Perring, a University College London régészeti központjának igazgatója szerint az elhunytak Boudicca rebellis icenus királynő törzsének tagjai lehettek, akiket Londiniumba hoztak, hogy megépítsék az új katonai erődöt.

A British Archaeology e havi számában publikált tanulmányában Dominic Perring arra utal, hogy némely koponyáról lefejtették az izomzatot. Ebből a régész arra következtet, hogy a rabszolgákat a munkálatok befejezése után kivégezték.

Elmélete további bizonyítékaként értékeli Dominic Perring, hogy a gerendákat "bennszülött" famegmunkálási eljárásokat készítették elő, ellentétben a birodalomszerte a római ácsok által alkalmazott módszerektől. A régész szerint ez újabb érv a kényszermunka-elmélet alátámasztására.

Az a tény, hogy London újjáépítése során nem emeltek templomokat vagy a kereskedelmi és pénzügyi tevékenység lebonyolítására szolgáló bazilikát, bizonyítja, hogy London közvetlen katonai irányítás alatt állt.

"Ez volt az a parancsnoki központ, ahonnan a római hatalmat gyakorolták Britanniában" - vélekedett Dominic Perring.

Az icenus vagy icén egy brit törzs volt, mely a mai Norfolk területén élt a Kr.e. 1.- Kr.u. 1. században. Fővárosaik Cambotium (mai Cambridge) és Venta (mai Caistor) voltak. Kr.u. 60-ban Boudica királynő vezetése alatt fellázadtak a rómaiak zsarnoksága ellen, elfoglalták Camudolumot (mai Colchester), elpusztították Verulamiumot (St. Albans), felégették Londiniumot  (Londont) 70-80 ezer embert megölve. Miután Suetonius Paulinus leverte a felkelést, Boudicca Kr.u. 61-ben öngyilkos lett.

(MTI-nfj \ ifgg,wikipédia)