A poéta:

...Igen! Gyűlölöm a világot,

Mely az örvény szélére hágott,

Melyből minden, ami nemes,

Nagy, lelkes eszme, mind kivesz,

Melyben halomra gyűl a gaz -

Sebében elhal az igaz...

Ki csüng ma már a költő álmán?

A való:

Mi bánt? Mit kiván szárnyas lelked?

Hogy üdvödet itt meg nem lelted,

Magad vagy annak csak oka.

Kínáltam minden szépet itt lent -

Te fent kerestél érhetetlent

S most minden átkos, mostoha.

Nézd, itt is csak virágban járnak -

Csak onnan tetszik oly sivárnak.

- Nem jól fekszel a légi párnán?...

A poéta:

(Csak ezt a - rímet megtalálnám!...)