A mohácsi csatamezőn elesett Szalkai László esztergomi érsek 1490 körül készített iskolai jegyzeteiből álló kódex hasonmás kiadását mutatták be Esztergomban. Az esztergomi gyűjteményben őrzött kötet fakszimile kiadása az Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár és a Sárospataki Római Katolikus Gyűjtemény közös gondozásában jelent meg. Az egykori érsek a jegyzeteket a sárospataki plébániai iskola tanulójaként készítette - mondta el a könyvtár igazgatója. Szalai Katalin hozzátette, a papír kézirat hat egybekötött egysége a sárospataki iskolában oktatott tudományágak ismeretanyagát tartalmazza, így egyedülálló forrás az iskola- és pedagógiatörténet, a zenetudomány és a csillagászati kutatások szempontjából.
Az 522 oldalból álló kötet különlegessége, hogy azon kevés kódexek közé tartozik, mely már a Mohácsot megelőző időben a könyvtár állományában volt. A török 1543-ban foglalta el Esztergomot, a kódex a megszállás elől menekülőkkel Nagyszombatba került, majd a visszaköltözés után mai őrzőhelyére.
Sarbak Gábor, a magyarországi világi és egyházi könyvtárakban őrzött kódexek és kódextöredékek kutatója az elmondta, hogy a Szalkai-kódexben található írások nem egy másolási ütemben születtek. A diák először a tananyagot másolta le, közben figyelnie kellett, hogy a tanári magyarázatoknak és saját jegyzeteinek is maradjon hely. A fiatal Szalkai gyakorlott másolóként gótikus kurzívval rótta a sorokat, a középkorban használt vörössel, rubrummal emelte ki a lényeget és üres területeket biztosított a későbbi díszítésnek - jegyezte meg az MTA doktora, aki a kiadvány részletes tanulmányában mutatta be a szerzőt és művét.
A kötet elé írt bevezetőjében Erdő Péter esztergom-budapesti érsek rámutatott, hogy a Szalkai-kódex teljes szövege eddig nem volt hozzáférhető a nagyközönség számára. "Képzeljenek maguk elé egy 15. századvégi, már majdnem fiatalember diákot, aki e szövegekből tanulva készül felnőtt életére. Amelynek keserű végét nem sejtette, de a kellő időben sorsát az Úristenbe vetett hittel a mohácsi csatamezőn bátran vállalta" - írta Erdő Péter.
A nyomdai munkálatokat végző Pytheas Könyvmanufaktúra vezetője, Kelemen Eörs elmondta, hogy az 1490 körül készült kódexet mint mindennapi használatra szánt könyvet, már papírra másolták. A digitalizált kiadásban a minél jobb olvashatóságra törekedtek, ezért például a hajtásoknál, a lapszéleknél az eredeti oldalakról készült felvételeket kissé feljavították. A hasonmás, azaz fakszimile kiadás len spárgára fűzött, fatáblás, bőrkötéssel készült, az eredetit utánzó bőrszíjra erősített sárgaréz csattal. A reprint, azaz inkább a használati igényeket kielégítő kiadásból egy bőr- és egy papírkötéses változat készült. Maga a kódex elektronikusan tanulmányozható a Főszékesegyházi Könyvtár honlapján, a kódexek menüpontban.