Paul Schad-Rossa: Éden
Az előző századfordulón indult életreform-mozgalmak művészetekre gyakorolt hatását vizsgálja a Műcsarnok Rejtett történetek címmel szombattól látható kiállítása, mások mellett Kőrösfői-Kriesch Aladár, Hollósy Simon, Ferenczy Károly és Karl-Wilhelm Diefenbach munkáin keresztül. A 19. század végére kialakult modern ipari társadalom számos gondolkodóban azt az érzetet keltette, hogy az emberi civilizáció valójában pusztulóban van, ezért az emberiséget meg kell menteni. Az ekkor kibontakozó, életreformot hirdető mozgalmak a közös, civilizációkritikai kiindulópontból rendkívül sok irányba fejlődtek tovább: filozófiai és vallási reformelképzelések, természetjáró és sportmozgalmak, vegetarianizmus, öltözködési, lakhatási vagy párkapcsolati reformideák vagy nőmozgalom - idézte fel Németh András tudományos kurátor. Mint emlékeztetett, ezeknek a mozgalmaknak, iskoláknak, elképzeléseknek a jelentős része a művészetek különböző ágaira is hatással voltak; a képzőművészeten túl a kórusmozgalom, az építészet és urbanisztika, a mozdulatművészet, a kézműipari mozgalom vagy az irodalom mind sokat merített ezekből az ideákból.
A több mint egy évtizede zajló tudományos kutatáson alapuló kiállítás a kezdetektől az 1930-as évekig követi végig a közép-európai életreform-mozgalmakat. A tárlat első terme bőséges bevezetést nyújt a kor szellemi irányzatainak kultúrtörténeti hátterébe, és felvázolja a vezető magyar művészek kapcsolati hálóját. A látogató betekintést nyerhet abba, a különböző reformmozgalmak milyen módon igyekeztek visszavezetni a kor emberét a természethez közelebbi életmódhoz, mások mellett Fényes Adolf, Ziffer Sándor, Mednyánszky László és Koszta József festményein, korabeli plakátokon, fotókon és tárgyakon keresztül megismerve a nagyvárosoktól távoli művésztelepek, a természetjárók, a sportkedvelők, illetve a táplálkozási reformok világát.
Nem minden irányzat hagyta azonban el a városokat, amelyekben számos reformpedagógiai, társadalmi és ezeken alapuló művészeti mozgalom bontakozott ki, amint ezt tanúsítják például Iványi-Grünvald Béla, Aba Novák Vilmos, Ferenczy Noémi, Ámos Imre vagy Derkovits Gyula munkái is. Az apszis nagyszabású installációja az építészetet és várostervezést megreformálni kívánó irányzatokkal, mások mellett Rudolf Steiner és Maróti Géza munkásságával ismerteti meg a közönséget.
A sajtóbejárás előtt szó esett a Műcsarnok közeljövőben nyíló tárlatairól is: az oldalsó teremsorban és a mélyföldszinti terekben október 11-től Halmy Miklós, illetve Demeter István és Haris László munkáiból rendeznek kiállítást, október 19-én pedig Emigráns magyar művészek az 1956-os Forradalomról címmel nyílik tárlat. A 2019. január 20-ig látogatható, Rejtett történetek című kiállítás gazdag kísérőprogramjáról a mucsarnok.hu honlapon tájékozódhatnak az érdeklődők.
EXKLUZÍV TÁRLATVEZETÉSEK a Rejtett történetek kiállításon:
- október 14. 15.00 Exkluzív tárlatvezetés Vásáry Tamás Kossuth-díjas zongoraművész, karmesterrel / Kiállítótér
- október 18. 18.00 Exkluzív tárlatvezetés Mujdricza Péter, építész, művészeti íróval / Kiállítótér
- november 8. 18.00 Exkluzív tárlatvezetés Sári László József Attila-díjas tibetológus, író, műfordítóval / Kiállítótér
- november 22. 18.00 Exkluzív tárlatvezetés Földiné Irtl Melinda okleveles buddhista jóga és buddhista tanítóval és Földi Tamás zenésszel (F.O.System, Vágtázó Halottkémek, Dharma)
- december 6. 18.00 Exkluzív tárlatvezetés Pukánszky Béla, pedagógus, egyetemi tanár, MTA doktorral
- január 10. 18.30 Exkluzív tárlatvezetés Nádor Judit Keya képzőművésszel