Hosszú ideig az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) egyik páncélszekrényében lapult az 1559-ben kiadott Székely-krónika, a hányatott sorsú kötet azonban rövidesen visszakerülhet a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeumba.
Az 1945-ben visszavonuló német csapatok a kifosztott múzeumok értékeit is magukkal hurcolták, így került a sepsiszentgyörgyi múzeum 52 ládába tett gyűjteménye is abba a szerelvénybe, amely Zalaegerszeg vasútállomásán vesztegelt március 28-án. Ezen a napon a vonat mellé 40 vagonnyi lőszert állítottak, amely egy légi bombázás következtében kigyulladt, felrobbant és mindent elpusztított.
Tizenegy nappal később, a romok eltakarítása közben egy Kis Böndi János nevű vasutas egy vasbuzogányra, néhány kisebb fémtárgyra és egy könyvre bukkant. Mivel a munkások között egyedül ő volt erdélyi származású, érdekelte a könyv dialektusa, ezért magához vette. Ahogy egy levelében fogalmazott:" a könyv akkori állapotában úgy nézett ki, hogy mások a lapáttal akarták a gödörbe hányni. Én felvettem, kijavítgattam és vigyáztam rá".
A bombatámadást követően a Székely-krónika is felkerült a veszteséglistára, ám Herepei János, a Székely Nemzeti Múzeum akkori igazgatója 1945 nyarán arról számolt be a zalaegerszegi rendőrkapitánynak, hogy nem minden pusztult el a támadást követő tűzvészben: "Dr. Hamar Sámuel miniszteri tanácsos, pénzügyigazgató a pályaudvari romhalmazból egy kosárnyi mennyiségű tárgyat szedett össze; de ugyancsak ő értesült róla, hogy már a pusztulás utáni legelső napokban, amikor még nem volt lehetősége a színhelyet megvizsgálnia, máris akadtak olyanok, akik a szerteszét robbant tárgyak közül régi pénzeket és egyéb tárgyakat széthurcoltak".
Azt nem tudni, a kötet pontosan hogyan került az OSZK-ba, annyi bizonyos, hogy a csaknem 460 éves könyv birtokosa a bejegyzések alapján brassói lehetett, mielőtt pedig a németek kezébe került, a Székely Nemzeti Múzeum tulajdonát képezte. A könyvritkaságot Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója október 3-án adja át Budapesten Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának, így a Székely-krónika visszakerülhet Erdélybe.
*
Az Országos Széchényi Könyvtárban (OSZK) őrzött, sokáig elveszettnek hitt, 1559-ben kiadott könyvritkaságot október 3. napján kedden ünnepélyes körülmények között adta át Tüske László, az Országos Széchényi Könyvtár főigazgatója Vargha Mihálynak, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatójának. Tüske László, az OSZK főigazgatója az eseményen kiemelte, hogy a könyvritkaság története jól mutatja az intézmény legfontosabb küldetését, az értékek felismerését, megmentését és megőrzését. Mint mondta, a hányatatott sorsú kötet súlyos károkat szenvedett annak idején, de Benke Éva odaadó, gondos restauráló munkájának köszönhetően helyreállított állapotban kerülhet vissza eredeti helyére, a Székely Nemzeti Múzeumba.
Vargha Mihály, a Székely Nemzeti Múzeum főigazgatója kiemelte: olyan relikvia kerül vissza az intézménybe, amely a közel 150 éves határon túli múzeum legrégebbi könyve lesz. Megemlékezett arról, hogy a kötetet intézményük egyik zivataros periódusában, 1945-ben magas parancsra vagonírozták be legszebb műtárgyaikkal együtt és így próbálták nyugatra szállítani. Zalaegerszegen vesztegelve bombatámadás következtében a szerelvény kigyulladt. A tűzben elpusztult csaknem 25 ezer oklevél és könyv, nagyméretű festményekkel és több száz grafikai művel együtt. "Nagy veszteség volt, de a múzeum túlélte" - mondta. "A mai nap ünnep számunkra, visszatér egy elcsángált juhunk" - hangsúlyozta a főigazgató, aki köszönetet mondott mindazoknak, akik megmentették a kötetet. Az ünnepélyes átadáson jelen volt Kis Böndi János fia és lánya is.
Farkas Gábor Farkas, az Országos Széchényi Könyvtár Régi Nyomtatványok Tárának vezetője felidézte, hogy amikor Kis Böndi János vasutas a romok eltakarítása közben rábukkant a könyvre és odaajándékozta az OSZK-nak, a régi nyomtatványok tárának akkori vezetője jól tudta, mekkora értékről van szó, ezért elrejtette, nehogy a történelmi körülmények miatt örökre eltűnjön, megsemmisüljön. Hosszú ideig az OSZK egyik páncélszekrényében lapult a kötet, amelynek létezése a könyvtár munkatársai között "fülbesúgásos módon" hagyományozódott tovább.
Az 1559-ben Krakkóban kiadott könyvritkaság tudományos értékei közül kiemelte: az első magyar nyelvű krónikáról van szó, másrészt ez a könyv volt egykoron a Csereyné-kódex őrző kötete, évszázadokon keresztül megőrizve az első magyar nyelvű kéziratos énekeskönyvünket, verseskötetünket. "Valóságos kincs, ami visszakerülhet most a helyére" - hangsúlyozta az OSZK munkatársa.