
Rónay László 1937. augusztus 16-án született Budapesten, édesanyja Radnóti Kornélia tanár, édesapja Rónay György író volt. Gimnáziumi tanulmányait a Budapesti Piarista Gimnáziumban végezte. Bölcsészkarra jelentkezett, de nem nyert felvételt. 1955-től 1956-ig az Új Ember kiadóhivatalában dolgozott anyagmozgatóként, majd gépmesterként. 1956-ban az egyetem magyar-pedagógia szakára került. A forradalom néhány napja alatt a KDP lapjába, az újrainduló Hazánkba írt cikkeket. A forradalom leverése után a pedagógia szakot a latinra cserélte. 1957-től jelentek meg írásai a Vigiliában. Siki Géza néven Zenei jegyzetek címmel kapott rendszeres publikálási lehetőséget.
Az egyetem után 1962-től 1970-ig Bicskén általános iskolában tanított, első könyve 1967-ben jelent meg Az Ezüstkor nemzedéke címmel. 1970-től 1973-ig a Petőfi Irodalmi Múzeumban részt vett a Nyugat-kiállítás rendezésében, feldolgozta Gellért Oszkár és Füst Milán hagyatékát (utóbbit Parancs Jánossal). 1973-ban az MTA Irodalomtudományi Intézete (akkor: Irodalomtörténeti Intézet) modern magyar irodalommal foglalkozó osztályára került. Fő feladata A magyar irodalom története 1945-1975 segédszerkesztése, majd - Béládi Mikós halála után - szerkesztése. Emellett a nyugati és tengeren túli magyar irodalmak történetét dolgozták föl.
Folytatta a Nyugat harmadik nemzedéke íróival foglalkozó írásait és könyveit, édesapja nyomában a 20. század katolikus szellemű írói életműveinek feldolgozásával párhuzamosan. Számos monográfiája jelent meg, Kosztolányiról, Sík Sándorról Mécs Lászlóról, Márai Sándornak pedig ő volt az egyik legjelentősebb kutatója. 1990-től az idei év nyaráig az ELTE Modern Magyar Irodalom Tanszékén oktatott, előbb egyetemi tanárként, nyugdíjazását követően professor emeritusként. Ugyanebben az évben az Új Ember főszerkesztője lett (1998-ig). Hosszan tartó betegség után, 81 éves korában hétfőn hunyt el Budapesten a József Attila- és Prima-díjas irodalomtörténész, kritikus, egyetemi tanár.
Művei:
- Az Ezüstkor nemzedéke (tanulmány, 1967)
 - Thurzó Gábor (kismonográfia, 1974)
 - Hűséges sáfárok (tanulmány, 1975)
 - Kosztolányi Dezső (kismonográfia, 1977)
 - Devecseri Gábor alkotásai és vallomásai tükrében (1979)
 - Rónay György: Szérű (összeállította, 1981)
 - Szabálytalan arcképek (tanulmány, 1982)
 - Képes Géza (kismonográfia, 1983)
 - Tersánszky Józsi Jenő (kismonográfia, 1983)
 - Hajrá, Felhegy! (ifjúsági regény, 1983-1984)
 - Innen és túl. Versek az Istenkereső emberről (antológia, szerkesztette Lukács Lászlóval, 1984)
 - Dsida Jenő: Út a Kálváriára. Válogatott versek és prózai írások (szerkesztette Csiszér Alajossal és Pomogáts Bélával, 1985)
 - "Ki volt ez a varázsló?" Kosztolányi Dezső a vallomások és emlékezések tükrében (1985)
 - A magyar irodalom története 1945-1975 II.-III. (szerkesztette, Béládi Miklóssal, 1986-1990)
 - A nyugati magyar irodalom 1945 után (szerkesztette, Béládi Miklóssal és Pomogáts Bélával, 1986)
 - Öröktűz. Elbeszélések az Istenkereső emberről (antológia, szerkesztette Lukács Lászlóval és Pomogáts Bélával, 1986)
 - Rónay György: A vándor érkezése. Virág a feszület tövében (versek, cikkek, 1986)
 - Két dióhéj. Nyugat-európai és tengerentúli magyar prózaírók (válogatta, szerkesztette, Berkes Erzsébettel, 1987)
 - "Tudják-e, ki vagyok?" Tersánszky Józsi Jenő (1988)
 - Sík Sándor: Válogatott költemények (válogatta, 1989)
 - Társunk az irodalom (válogatott prózai írások, 1990)
 - Márai Sándor (monográfia, 1990)
 - Erkölcs és irodalom. A magyar irodalom rövid története (1993)
 - Sík Sándor: A magam módján. Válogatott költemények (összeállította, 1996)
 - Mítosz és emlékezet. Esszék és tanulmányok századunk magyar irodalmából (tanulmányok, 1997)
 - Mécs László (monográfia, 1997)
 - Sík Sándor (monográfia, 2000)
 - Isten nem halt meg (2002)
 - Unokáim könyve (2002)
 - Lélek és szó (2004)
 - Növekvő unokáim (2005)
 - Kalandozások unokáimmal (2006)
 - Földindulás előtt (2007)
 - Harcok az új "világnézlet " körül. Katolikus irodalomszemlélet, 1890-1920; sajtó alá rend., bev., jegyz. Rónay László; Argumentum, Bp., 2007 (Új magyar múzeum)
 - Leletmentés. Katolikus költők a huszadik században (2008)
 - Fradi-szívvel hegyen-völgyben (2008)
 - Szoborpark; Argumentum, Bp., 2008
 - Komor hónapok. Napló, 2008. május 1–2008. szeptember 30.; Kairosz, Bp., 2009
 - Napok nyomában. Naplójegyzetek; Hungarovox, Bp., 2008
 - Alulról nézve. Emlékek, nézetek írókról, művészekről, politikusokról; Éghajlat, Bp., 2010
 - Elárvult panoptikum. Életre keltett írók, tudósok; Hungarovox, Bp., 2010
 - Katolikus költők antológiája. Kr. u. 20. század; vál., szerk., utószó Rónay László; Éghajlat, Bp., 2010
 - Segítő kezek. Unokáimmal napról napra; Szent István Társulat, 2010
 - Egyenes gerinccel. A magyar katolicizmus Trianontól a világválságig; Éghajlat, Bp., 2012
 - Az írás erkölcse és erkölcstelensége. Esszék, tanulmányok; Nap, Bp., 2012 (Magyar esszék)
 - Mesterek és legendák; Hungarovox, Bp., 2012
 - Szavak szárnyán az ég felé. A modern katolikus irodalomszemlélet kezdetei. Kállay Miklós, Sík Sándor, Rónay György és Pilinszky János; Kairosz, Bp., 2012
 - Sebek áztatása. Visszaemlékezések; Argumentum, Bp., 2013
 - Hullámhegyek, hullámvölgyek; Kairosz, Bp., 2014
 - Az ismeretlen Rónay György; vál., szerk. Rónay László; Vigilia, Bp., 2014
 - A lelkek visszahódítása. Katolikus újjászületés 1890 és 1920 között. Történelmi összefoglalás és szöveggyűjtemény; Szent István Társulat, 2014
 - Fénysugarak homályban; Éghajlat, Bp., 2015
 - Katolikus reneszánsz. Arcképek a magyar katolikus megújulás korából; Szent István Társulat, Bp., 2015
 - A kor szorításában; Felsőmagyarország, Miskolc, 2015 (Vízjel sorozat)
 - Tamás Menyhért; MMA, Bp., 2015 (Közelképek írókról)
 - Márai Sándor újratöltve. Tanulmányok; Hungarovox, Bp., 2016
 - Közelítések Szabó Dezsőhöz; Hungarovox, Bp., 2018