Tematikus tablókon mutatják be az ország első szabadtéri néprajzi múzeumának, a Göcseji Falumúzeumnak a félévszázados krónikáját Zalaegerszeg belvárosában. A képes beszámolókat augusztus 13-án helyezik el az üzletek kirakataiban.
A falumúzeum hosszas szakmai előkészítés után, 50 évvel ezelőtt, 1968. augusztus 20-án nyitotta meg kapuit a zalai megyeszékhelyen. A Göcseji Múzeum fotótárában 8-10 ezer fényképet őriznek a skanzenről. A fotók dokumentálják a porták eredeti helyszínét, az építési munkákat, pillanatfelvételek készültek a fesztiválokról, fényképek mesélnek a falumúzeumban forgatott filmek kulisszatitkairól - mondta el Marx Mária néprajzos-főmuzeológus. A fényképekből 10 tematikus tablót állítottak össze, az albumokat Marx Mária etnográfus töltötte meg tartalommal. A legrégebbi képek a falumúzeum alapításának előzményeit idézik fel. Eredetileg kisebb területen, a Május 1. ligetben szerették volna felépíteni a skanzent. A munkák a kávási ház áttelepítésével el is kezdődtek, a ligetben a nemesnépi harangláb másolatát is elhelyezték, de az építmények a múzeum megnyitása előtt leégtek. A tűzvészt követően nagyobb szabású terv készült és azt a döntést hozták, hogy az ország első szabadtéri néprajzi múzeumát a Zala folyó holtágában, a Hencz vízimalom melletti területen építik fel - idézte fel Marx Máriai.
Az alapítás évében huszonkét településről összesen negyven épületet szállítottak a falumúzeumba. Az építményeket az eredeti helyszínen is lefotózták, ezek közül néhány az évfordulóra készült tablón is látható lesz. A fotókon nyomon követhető a bontási folyamat, az épületelemek szállítása és a múzeumépítés szinte minden mozzanata. Néhány fényképen a múzeum alapítói - Szentmihályi Imre néprajzos múzeumvezető, Tóth János építészmérnök és Barabás Jenő egyetemi docens - láthatók munkavégzés közben. A tabló képei tudósítanak a fontosabb eseményekről: a megnyitóról, a fesztiválok hangulatáról, a delegációk látogatásáról. A tematikus válogatás az egykori építészeti technológiákat (tapasztást, zsúpolást), és a régi mesterségeket is bemutatja. Az egyik tablóra filmtörténeti ritkaságnak számító felvételek kerültek. A Göcseji Falumúzeumban forgatták 1973-ban a Kincskereső kisködmön, majd a Csínom Palkó című játékfilmeket. A műtárgyak védelme miatt forgatás ideje alatt muzeológusok folyamatos jelentére volt szükség, a múzeum pedig megőrizte a filmgyártáskor készült képeket. A tematikus tablókon összesen 50-60 kép lesz látható, amelyhez Marx Mária írt ismertetőszöveget. A fényképek többsége fekete-fehér, a falumúzeum természeti környezetét, a kertekben nyíló különleges virágokat, az őshonos állatokat ábrázoló természetfotók pedig színesek.
(MTI)