Vincent van Gogh 1877 és 1890 közötti rajzaiból készült ötven heliogravűrből, azaz fénynyomatból nyílt kiállítás csütörtökön a pécsi Janus Pannonius Múzeum (JPM) Vasváry-házában.

A holland mester sokszorosított grafikáiból készült ekkora gyűjteményt még nemigen lehetett látni Magyarországon - mondta a Thomas Emmerling német műgyűjtő tárgyaiból nyílt, október végéig megtekinthető tárlat megnyitóján Csornay Boldizsár, a JPM igazgatója. Mint kiemelte, a Vincent van Gogh belső lelki világát tükröző, 1905-ben a dodrechti múzeum megrendelésére készített művek önmagukban is történelmi rekvizitumok. Thomas Emmerling az eseményen emlékeztetett arra, hogy van Gogh aktív alkotással telt tíz éve alatt mintegy ezer rajzot készített, azok életében különleges - egyszerre terápiás és művészi önfejlesztő - szerepet foglaltak el.

Az alkotó különböző eszközökkel kísérletezett: grafittal, vörös krétával, szénceruzáva, fekete és kék krétával; néha kevert technikával is dolgozott - írta összegzésében a múzeum, hangsúlyozva, hogy míg olajfestményeire az intenzív fények és erős színek jellemzőek, addig a rajzok esetében "nem vonják el a színek a közönség figyelmét". A közlemény szerint számos rajz egy olajfestmény vázlataként készült, néhány csupán saját készségeit fejlesztő tanulmányként, egyeseket pedig olajfestményei alapján készítette van Gogh, hogy leveleiben megmutathassa öccsének az elkészült képeket. A heliogravűr kultúrtörténetét ismertetve felidézték: ahogy a polgári rétegekben növekedett az igény, hogy neves művészek eredeti képeit birtokolják, úgy növekedett a kereslet a nyomdagrafikai művek iránt. A különböző nyomdatechnikák soraiban (rézmetszet, fametszet, rézkarc, litográfia, majd szitanyomás és offszetnyomás) a heliogravűr különleges szerepet játszik - hangsúlyozták közölve, hogy az az aquatinta vagy foltmaratásos eljárás továbbfejlesztéseként jött létre, és az egyes motívumok egzakt ábrázolását biztosítja.

(MTI)