Megtalálták és régészek felszínre hozták annak a kínai uralkodónak a koporsóját, aki 2000 évvel ezelőtt 27 napig volt a trónon, és a kínai történelemben Hajnun őrgrófjaként vált ismertté. A történészek bizonyosak abban, hogy a kelet-kínai Csianghszi tartomány székvárosához, Nancsanghoz közeli, öt éve felfedezett sírhely Liu Ho temetkezése helye, a koporsó az egykori uralkodó földi maradványait tartalmazza. Erre utal a mellette talált pecsét is, rajta a császár neve. A koporsót januárban emelték ki a föld alól, majd laboratóriumban vizsgálták. Az ásatások korábbi szakaszában egy másik pecsétet is találtak "Liu mester pecsétje" felirattal, valamint aranyból készült érméken és bambusztárgyakon szereplő feliratok is utalnak a sír gazdájára.

A Kr. e. 92-ben született Liu a virágzó Han-dinasztia legnagyobbnak tartott uralkodója, Vu császár unokája volt. Ötéves korában, amikor apja meghalt, a mai Santung tartományi Lajcsou hercege lett. Nagybátyja halála után, Kr.e. 74-ben lett uralkodó, de állítólag alkalmatlansága miatt az akkori uralkodói klán békés trónfosztást követően visszaküldte Csangjiba. Tíz évvel később Hszuan császár tette meg Hajnun őrgrófjának. Liu sírjának díszítése nem utal arra, hogy valaha is császár lehetett. Sírhantja még az őrgrófoknak engedélyezett 13 méteresnél is kisebb.

A sírban talált írásos ereklyék alapján azt feltételezik, hogy lelkes Konfuciusz-hívő volt. Egyes történészek szerint, épp műveltsége irritálhatta az akkori nemeseket és annak idején emiatt tehették félre. Korábbi híradások szerint a Nyugati Han-dinasztia eddig legteljesebb mértékben fennmaradt, 40 ezer négyzetméteren elterülő temetőjében nyolc sírt találtak. A temetkezési helyet egy csaknem 900 méter hosszú fal övezi, utak és vízelvezető csövek vezettek át rajta és templomok maradványait is azonosították a helyszínen. A leletek között találtak szekereket, hintókat, áldozati lovakat, továbbá hangszereket, harangokat és több mint háromezer, ezüsttel, arannyal díszített tárgyat.

(MTI)