Umberto Eco 1932. január 5-én Alessandriában született. A torinói egyetemen filozófiából doktorált, később tanított is itt. Harminckilenc éves korában a szemiotika professzorának, egyben tanszékvezetőnek nevezték ki a bolognai egyetemen, vendégprofesszorként előadott többek között a Yale és a Columbia egyetemen.
Első regénye, az 1980-ban megjelent A rózsa neve a nyolcvanas évek legnagyobb regényszenzációja lett. A humor és a játékosság elemeit sem nélkülöző, többrétegű mű középkori köntösbe bújtatott, kosztümös bűnügyi regényként és filozófiai alkotásként egyaránt olvasható. Az első regény bravúrját többi regénye, A Foucault-inga (1988), A tegnap szigete (1994), a Baudolino (2000) és a Loana királynő titokzatos tüze (2004) nem tudta megismételni. 2010-ben megjelent A prágai temető című regényében az irodalom leggonoszabb karakterét kívánta megteremteni. Az író több rangos irodalmi kitüntetést megkapott, többek között a Strega-díjat, a Médicis-díjat, a Cesare Pavese-díjat, az Asztúria Hercege Díjat, az Osztrák Állami Díjat, 2007-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendégeként a Budapest Nagydíjat. Több egyetem díszdoktorává választotta.
Umberto Eco otthonában péntek este hunyt el. Két éve küzdött a rákkal. Búcsúztatása a tervek szerint február 23-án 15 órakor lesz Milánóban, ahol régóta élt. Az északolasz városban levő Sforza-kastélyban búcsúznak el az író-filozófustól nem egyházi és mindenki előtt nyitott szertartással. Nem ravatalozzák fel - jelentette be Mario Androse, az elhunyt író kiadói képviselője. Umberto Eco szülővárosában, a piemonti Alessandriában félárbocra eresztették a zászlókat.
Umberto Ecót az olasz kulturális élet is gyászolja a bolognai egyetemmel az élen, ahol a szemiotikaprofesszor a hatvanas évektől tanított. Umberto Eco nevéhez kötődik a Bologna egyetemén megalapított kommunikációs tanszék is. Ivano Dionigi, az egyetem volt rektora úgy nyilatkozott: "mindannyian árvák maradtunk Eco halálával". Bologna polgármestere, Virginio Merola szerint Umberto Ecóból leginkább "szabad gondolkodása" fog hiányozni. Az egykor szintén a bolognai egyetemen tanított Romano Prodi volt olasz kormányfő felidézte, hogy, Umberto Eco különleges empátiát tanúsított diákjai iránt.
Roberto Saviano olasz író részben latinul - Umberto Eco legismertebb regényére A rózsa nevére utalva - azt írta: "Nomina nuda tenemus. Isten veled professzor".
A La Repubblica szerint Umberto Ecóval az az ember távozott, aki "mindent tudott". A világ a kortárs kultúra egyik legjelentősebb képviselőjét veszítette el.
A SkyTg24 olasz hírtelevízió emlékeztetett, hogy Umberto Eco nem kizárólag az értelmiség körében volt ismert és népszerű, az olasz televíziós kultúráról, politikáról, közéletről mondott véleményei hatással voltak minden társadalmi rétegre. "Ha Olaszországban a kultúra kilépett az egyetemekről és az akadémiákról, akkor ez Umberto Ecónak köszönhető. Ahhoz is elvitte a kultúrát, aki nem járt egyetemre" - kommentálta Eco munkásságát a hírtelevízió megemlékezése.
"Umberto Eco bestsellerré tette a kultúrát" - írta a La Stampa. A több nyelven beszélő tudós, egyetemi professzor Umberto Eco a modern "tömegkultúra" jó ismerője is volt. Állítása szerint "a tömegkultúra megértéséhez, azt szeretni is kell, ahogyan nem lehet tanulmányt írni a flipperről, ha nem ismered a játékot". Umberto Eco az olasz egyetemisták több generációjának segített megírni szakdolgozatát Hogyan írjunk szakdolgozatot című kézikönyvével.
A beteg író utolsó könyve 2015-ben jelent meg Numero Zero címmel. Utolsó interjúját tavaly november végén adta a La Repubblicának, amelyben bejelentette, hogy más írókkal új könyvkiadót indított útjára La Nave di Teseo (Teseus hajója) névvel. A kiadót Umberto Eco kétmillió euróval finanszírozta. Akkor azt mondta: egy idős író számára "egy könyvkiadó alapítása alternatíva a keresztrejtvény-újságokra és az Alzheimerre". Valójában Umberto Eco az új kiadót a Berlusconi-család birtokolta és az olasz könyvkiadást uraló Mondadori-RCS csoport ellen hozta létre.
Umberto Eco legutolsó könyvét a La Nave di Teseo májusban adja ki: a Pape Satán Aleppe című mű az írónak a L'Espresso hetilapban 2000 óta megjelent írásait gyűjti össze. ( A Pape Satan Aleppe cím Dante Alighieri Isteni színjátékát idézi. A Pokol hetedik énekének első sorában az alvilági isten Pluto "Pape Satan, pape Satan, aleppe" szavakkal fogadja Dantét és Vergiliust. A sor értelmezése vitatott.)
A Corriere della Sera olasz napilap internetes oldala összegyűjtötte Umberto Eco legismertebb mondásait. Az első úgy szól: "Aki nem olvas, hetven évesen egyetlen életet élt: a sajátját. Aki olvas, ötezer évet élt: ott volt, amikor Káin megölte Ábelt, amikor Renzo elvette feleségül Luciát (Alessandro Manzoni A jegyesek című regényében), amikor Leopardi a végtelent csodálta. Mivel az olvasás halhatatlanság - vissza az időben".
(MTI,anapkelet.hu)