A szent estén majd eljövök ide. 

Álmaim szekerébe fogatok 

És szólok fantáziám táltosához: 

Hipp-hopp, ott legyek, ahol akarok, 

És álomhintón eljövök – ide.

Itt minden fehér lesz, – fehér, s halott. 

Csak egy hang lesz a halott rengetegben: 

A zúgó patakok.

És én fenyőtől fenyőhöz megyek 

És minden fenyőt megsimogatok.

És megkérdezem: virrasztotok még? 

És megkérdezem: hogy aludtatok?

És aztán feltűzöm a szívemet 

A legmagasabb fenyő tetejére, - 

S imába kezdek: Magány, Mi Anyánk… 

Néked ajánlom égő szívemet…

Olyan lesz, mint egy karácsonyfaláng.