Megújult a Kossuth-mauzóleum a Fiumei úti Nemzeti Sírkertben. Az 1909. november 25-én felszentelt mauzóleum Magyarország legnagyobb sírépítménye. A hét emelet magas épületet Gerster Kálmán építész tervezte, a síremléken elhelyezett két szobor, a felső baldachinon álló, oroszlánt megfékező bronz Géniusz, valamint a bejárat fölött elhelyezett, mészkőből kifaragott Hungaria nőalak Stróbl Alajos szobrász munkája. A dór oszlopos baldachin alatt elhelyezett kőszarkofág jelképes síremlék, Kossuth és családja valójában a mauzóleum belsejében nyugszik. Az ókeresztény, ravennai mauzóleumra emlékeztető belső tér legnagyobb értéke a Róth Miksa műhelyében készült mozaikdekoráció, amely a halott államférfi szarkofágja felett álló, aranyszegélyű fehér köntöst viselő, koszorút tartó angyalokat ábrázol. Az 1894-ben elhunyt Kossuth Lajos mellett itt nyugszik felesége, Meszlényi Terézia, két fia, Kossuth Ferenc és Lajos Tivadar, lánya, Vilma, valamint menye, Kossuth Ferencné Kvassay Mária is.

A mauzóleum a II. világháború és az 1956-os forradalom harcai során is sérült. Részben felújították, 1993 és 1999 között pedig átesett egy rekonstrukción, azonban a műemlék számára legnagyobb veszélyt jelentő vizesedést nem sikerült akkor felszámolni. A felső és az alsó szigetelés elégtelensége miatt az épület az utóbbi évekre olyan mértékben átnedvesedett, hogy az mind a szerkezetében, mind a belsejében lévő mozaikdekorációban jelentős károsodást idézett elő. A Nemzeti Örökség Intézete gondozásában megvalósult átfogó restaurációt és felújítást követően a belső tér csoportos vezetéssel újra látogatható.

(MTI)