Hallgrímur Helgason nevét a magyar közönség már 2002-ben megismerhette: akkor mutatták be Magyarországon a könyvéből készült 101 Reykjavík című filmet, amelyet Baltasar Kormákur rendezett. A film kallódó, ambíció nélküli főhősének abszurd története a reykjavíki fagyos-fülledt, unalmasan ismétlődő hétköznapokban a magyar közönséget is meghódította, ám az alapjául szolgáló kötetet csak most veheti kézbe a magyar olvasó Egyed Veronika fordításában. "Nagyon szeretem a filmet, és úgy tűnik, a közönség is kedveli, hiszen a mai napig sok helyen vetítik" - mondta az író, aki hangsúlyozta: a mozgókép Kormákur alkotása, és jelentősen különbözik a könyvtől, amelyet szókimondóbbnak, keményebbnek tart. "Nem akarom megmondani, melyik a jobb, hiszen a filmhez sűríteni kell, egyszerűsíteni" - vélte az író, aki saját bevallása szerint azt sajnálja a leginkább, hogy a könyv egyik legviccesebb jelenete kimaradt a filmből.

Az izlandi alkotó ugyanakkor leszögezte, a főhős, Hlynur Björn és közte nem sok kapcsolat van, bár a regény írásához felhasználta néhány személyes élményét. A főhős alakja már a regény előtt évekkel megszületett. "Az első könyvemet Izland északi részén írtam, és pihenésképp lovagoltam a környéken. Egy csodálatos naplementében egyszer csak meghallottam a hangját a fejemben" - mesélte, hozzátéve, hogy a Hlynur Björn nevet pedig egy focimeccs-közvetítésből kölcsönözte, amit egy elhaladó autóból hallott. A figurát annyira megkedvelte, hogy egyszer még egy rádiós műsorában is az ő hangján beszélt, azon a belvárosias, furcsa hangon, mondván Hallgrímur Helgason vidékre utazott, és Hlynur Björn helyettesíti. "Sokan kiakadtak, hogy miként kerülhet egy ilyen alak a rádióba, követelték, hogy rúgják ki" - mesélte az író, hozzátéve, hogy miután évekig együtt élt ezzel az "alakkal", ráadásul sokan valóságosnak hitték, úgy érezte, érdemes lenne megírni a történetét, főleg miután úgy látta, generációjában gyakori ez a fajta mentalitás. "Lenyűgöző figurák ők, akiket ugyanakkor sajnálok is, sok hasist szívnak, ülnek a társadalom félreeső sarkában, nem vállalnak felelősséget semmiért, nem házasodnak, csak nézik, hogy megy el az élet mellettük" - jellemezte főhősét a szerző.

Megjegyezte, a legtöbbször a karakterből születik a regény, így történt A Nő 1000 fokon című, magyarul 2013-ban megjelent kötete esetében is, amelyben Herbjörg María Björnssonnak, Izland első elnöke unokájának az abszurd, történelmen átívelő történetét írta meg a rá jellemző akasztófahumorral.  "Ez a legizgalmasabb számomra: valaki mássá lenni, nőnek vagy éppen egy munkanélküli naplopónak" - fogalmazott, hozzátéve, írás közben egy filmet lát a fejében, és arra törekszik, hogy azt a képsort lássa az olvasó is vagy legalábbis hasonlót. Annak ellenére, hogy írt már forgatókönyveket, ma már nem szívesen vág bele filmezésbe, mert túl hosszú folyamat és túl sokan akarnak beleszólni a munkájába. Ennek ellenére Comeback címmel idén készült forgatókönyvéből film, valamint elmondása szerint jövőre is mozikba kerül egy általa írt munka. (Az imdb.com adatai szerint ez a Hitman's Guide to Housecleaning lesz, amely Hallgrímur Helgason 2008-as könyve alapján készül.) "Nincs már kedvem belevágni, inkább könyvet írok, a forgatókönyvírást pedig csinálja más" - tette hozzá, kiemelve, hogy természetesen a filmek kihatnak az írásaira, szerinte az íróknak alkalmazkodniuk kell ahhoz a tényhez, hogy az olvasóik 10-50 filmet is látnak, mire elolvasnak egy könyvet. "Írtam már úgy könyvet, mintha egy hollywoodi blockbuster lenne, még azt is elképzeltem, kik játszanák a szereplőimet" - utalt a Herra alheimur (Mr. Universe, 2003) című művére.

Hallgrímur Helgason, aki képzőművészként számos izlandi és nemzetközi kiállításon szerepelt már és elmondta, hogy valóban jó pár évre abbahagyta a festést, de három éve újrakezdte, azóta két önálló kiállítása is volt már, az egyik most szeptemberben. "Ha írsz, minden mondat egy új kép, új koncepció. Írás közben festhetek képeket, de a festményen nem tudok történeteket elmesélni". 

Az izlandi alkotó olyan részleteket is elárult, mint hogy felesége és a legjobb barátja az első olvasója, valamint hogy egyáltalán nem él izgalmas életet. "Sétáltatom a kutyát, viszem a gyerekeket iskolába, válaszolok a levelekre és sokat dolgozom. Boldog vagyok, azt hiszem, ez egy nagyon jó időszak az életemben" - fogalmazott, hozzátéve, hogy az éjszakai életben már egyáltalán nem vesz részt. Ezt azzal indokolta, hogy tart a részegektől. "Ha meglátnak, beszélni akarnak velem, tanácsokat adnak, rosszabb esetben megtámadnak" - tette hozzá, megemlítve, hogy könyvei általában jelentős indulatokat váltanak ki, mivel azokban rendszeresen bírálja Izlandot. Szerinte a többség pont ezt szereti könyveiben, de az olvasók egy kis része "nem akar a dolgok mélyére nézni".  Izlandon nemrég jelent meg az új önéletrajzi kötete, és már tervezi az új regényét is. "Jelenleg Shakespeare Othellóját fordítom, épp ma reggel sikerült újabb öt sort lefordítani" - tette hozzá. Hallgrímur Helgason elmondta, most először jár Magyarországon, vasárnap utazik tovább Bécsbe. "Csodálatos ez a város, és nagyon egzotikusnak találom a magyar nyelvet" - mondta, hozzátéve, hogy izgalmasnak találja azt is, hogy az izlandi és a magyar népnek hasonló története van, közel egy időben kezdődött a két ország történelme.

(MTI,anapkelet.hu)