20. századi történelem viharába vetett kisember tragédiájának, a történelem csapdájában leszerepelt régiónak és a magyarok által, valamint a magyarok ellen elkövetett bűnökkel való szembenézésnek az írójaként méltatták a száz éve született Cseres Tibor írót Budapesten a Kossuth Klubban rendezett konferencián.
Mák Ferenc filológus, történész Cseres Tibor Hideg napok című legismertebb műve, az 1942-es újvidéki, magyar katonák által elkövetett, több ezer áldozatot követelő tömeggyilkosságról szóló regénye kapcsán előadásában elmondta: a magyar nemzet 1919-ben és 1920-ban megroppant és azóta keresi a helyét, felelősségét, küldetését. A nemzeti tudat megroppanása pedig kitermelte azokat a mindenre képes egyéneket, akik elkövették például az újvidéki mészárlásokat. Cseres Tibor újvidéki tragédiát feldolgozó művének 1964-es megjelenése után várta, hogy megszólal a másik oldal, a szerb szerzők saját nemzetük felelősségével való szembenézés jegyében megírják a második világháború végén több tízezer magyar áldozatot követelő szerb vérengzések történetét. Ezt Cseres Tibor a jugoszláviai írószövetségnél vendégeskedve akkoriban szóvá is tette, ám azt az elutasító választ kapta: a második világháborúnak több mint másfél millió áldozata volt Jugoszláviában, ehhez képest az 1944-es bácskai tömeggyilkosság csak cseppben a tenger - idézte fel a szakember.
Cseres Tibor nem sokkal halála előtt, 1991-ben megjelent Vérbosszú Bácskában című művében állított emléket a bácskai vérengzéseknek. A délvidéki magyarság hálás a térség második világháborús történetét őszintén feldolgozó két műért, amelyek társadalomlélektani szempontból felszabadító hatásúak - mondta Mák Ferenc. Hozzátette: anyai nagyapját vesztette el a bácskai vérengzések során, ám erről évtizedeken át hiába faggatta édesanyját. Ma már a délvidéki településeken sorra készülnek a helyi közösségi emlékezetet megörökítő kiadványok, ám a hivatalos szerb történetírásban és a társadalomban még mindig várat magára a szembenézés, holott ezeket a traumákat csak közösen elvégzett lelkiismeretvizsgálat oldhatja fel - mondta a szakember. Cseres Tibor sokat tett azért, hogy a magyarság szembenézzen bűneivel és az ellene elkövetett bűnökkel, ám a szomszéd népeknek még sok tennivalója van e téren - fűzte hozzá Mák Ferenc.
Gellért Ádám történész előadásában arról beszélt: az újvidéki vérengzés az egyik legnagyobb katonák által elkövetett tömegmészárlás volt és a kutatások jelenlegi állása szerint nem megvadult katonatisztek hirtelen felindulásból elkövetett akciójának tekinthető, hanem egy több héten át tartó, több tucat települést sújtó hidegvérrel megtervezett akciósorozatnak. A történtekről rengeteg hivatalos dokumentum született, de a felelősségre vonások csak két év múlva indult meg, a magyar hatóságok utóbb megpróbálták kárpótolni az áldozatokat, az 1944-es szerb bosszú viszont az évszázadok óta ott élő vétlen magyar lakosságot érte, nem a magyar megszálló hatóságokat, amelyek jó időben visszavonultak - jegyezte meg a szakember.
Szentmártoni János, a Magyar Írószövetség elnöke szerint Cseres Tibor a történelem viharába vetett, kivezényelt kisember tragédiájának, a háború hétköznapjainak, bűnösök, áldozatok lelki poklának és a történelem csapdájában leszerepelt régiónak az írója volt.
Cseres Tibor 1915-ben született Gyergyóremetén és 1993-ban halt meg Budapesten. Első kötete még az 1930-as években jelent meg, a világháborúban katonai szolgálatot teljesített. Számos regényt írt, főként történelmi és családregényeket, például az Erdélyben 1849 és 1940 között játszódó Vízaknai csatákat, az Én, Kossuth Lajost vagy az Őseink kertje, Erdélyt. Cseres Tibor 1986 és 1989 között a Magyar Írószövetség elnöke volt.
(MTI)