A háború utáni német irodalom vezéralakjaként, nemzedéke élő lelkiismeretként emlékezett az elhunyt Günter Grass német íróra Barna Imre, az Európa Könyvkiadó korábbi vezetője, jelenlegi főmunkatársa. Felidézte, hogy az író 2004-ben a Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál díszvendége volt. Magyarországi látogatásakor fontos és szinte előzmény nélküli, emlékezetes beszélgetés történt: a két irodalmi Nobel-díjas, Kertész Imre és Günter Grass cserélt eszmét Dalos György közreműködésével. Barna Imre kiemelte, hogy két olyan ember ült le egymás mellé, akiket a történelem a szögesdrót egyik, illetve másik oldalára rendelt ifjúságukban. Az Európa adta ki Günter Grass több művét is, és mint Barna Imre visszaemlékezett, nagy élmény volt a német íróval találkozni, aki személyesen is igen mély benyomást tett rá, de a nyilvános szereplései során is brillírozott.
Kiemelte: Günter Grass a háború utáni német irodalom legnagyobb alakja és megújítója volt, a Gruppe 47 irodalmi csoport alapítója azonban a politikai életben is igazodási ponttá vált, baloldali politikai aktivistaként még a szociáldemokraták kampányát is segítette. "Politikusi alkat lévén az új nemzedék élő lelkiismeretévé vált" - hangsúlyozta, hozzátéve, hogy a Nobel-díjjal jutalmazott író kezdett el először foglalkozni a németek szenvedéstörténetével, amellyel - mint korábban is gyakran - szintén tabukat döntött. Barna Imre szerint valószínűleg a körülette zajló viták - például, hogy 2006-ban egy interjúban is elmondta: a háborúban a Waffen SS-nél szolgált - inspiriálták az alkotót, hogy továbbra is politizáljon, hogy újabb és újabb provokatív írásokat jelentessen meg.
"A Nobel-díjjal az egész, A bádogdobbal kezdődő hatalmas életművet ismerték el, ez a kései díj csak megerősítette azt, amit a világ már amúgy is tudott" - fogalmazott Barna Imre. Megjegyezte: nem csoda, hogy mindenki erről a regényéről ismeri Günter Grass művészetét, hiszen későbbi alkotásai is ehhez nyúlnak vissza, példaként említve az állatmotívumok szerepeltetését, valamint az írói látásmódként alkalmazott "múltfeltáró mítoszteremtést".
Barna Imre emlékeztetett arra, hogy Günter Grass a második könyvét, a Macska és egér című művét tartotta írói csúcspontjának, ebben kamaszkorának élményeit dolgozta fel. Felhívta a figyelmet arra is, hogy Günter Grass szobrász és grafikus is volt. A német író számos könyvet illusztrált, magyarul is megjelent például 2005-ben Andersen, a nagy dán mesemondó születésének kétszázadik évfordulójára időzített monumentális album, Az árnyék, amelyhez 108 litográfiát készített, de Németországban az ő illusztrációival adták ki a Kutyaévek díszkiadását.
A kiadó főmunkatársa kiemelte: Günter Grass regényt ugyan nem írt már, de verseket igen, amelyek szerinte versformába tördelt publicisztikaként, tárcaként is olvashatók. "Bogaras öregember hírében állt, aki élvezte, ha felbosszanthatja környezetét radikalizmusával, poénjaival" - vélekedett ezen írásokról. Barna Imre ugyanakkor hangsúlyozta: a huszadik századi irodalom alapműve A bádogdob, az író halálával pedig elkezdődhet az az időszak, amelynek végén kiderül, hogy hol is van Günter Grass helye az irodalmi kánonban.
(MTI)