Indulj el egy úton... címmel Kallós Zoltán népzenekutató, folklorista életművét bemutató kiállítás nyílt csütörtökön a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum Skanzen Galériájában.
Az Erdélyben élő idős néprajzkutató és gyűjtő jelenlétében zajló ünnepélyes megnyitón Hoppál Péter, köszöntőbeszédében kiemelte: a tárlat egy identitásképző személyiség életútját mutatja be, s pályájának állomásai jelzik, mire kell odafigyelni magyarként. Martin Györggyel, Andrásfalvy Bertalannal alkotott hármasuk hatása egy generációt oltott be, hogy megmentsék egy letűnt korszak értékrendjét, a táncházmozgalom jeles képviselőivel együtt pedig újratanították ezt az életformát, életérzést. Kallós Zoltán tevékenysége olyan felkiáltójel a 21. századi magyarság számára, amely "kötelességünkké teszi ezeknek az alapkompetenciáknak a megőrizését".
Cseri Miklós, a Skanzen megbízott főigazgatója köszöntőjében arra hívta fel a figyelmet, hogy ezúttal a tájegységek, az épületek és enteriőrök mögött álló tudós ember került a fókuszba, a kutatót állítják középpontba. A kiállításban feltárul az is, amit ma a Válaszút- vagy Kallós-jelenség képvisel a magyar kultúrtörténetben. A mostani esemény már felvezetése egy nagyobb programnak, az Erdélyi tájegység megépülésének. Szász Jenő azt hangsúlyozta, hogy Kallós Zoltán hosszú és tartalmas életútja a szolgálat jegyében telt, ami nagyon sok szellemi és tárgyi érték megmentését, megőrzését és továbbadását jelentette. A közelmúltban ismét megjelent és számos dokumentummal bővült Kallós-mű, a Balladáskönyv kapcsán Pozsony Ferenc néprajzkutató kiemelte: monumentális forrásmunkáról van szó, melyben több mint félezer balladaváltozat tálható. A legújabb gyűjtemény tartalmazza a korábbi kiadás teljes anyagát, kibővítve többek között újabb, eddig még nem közölt szövegváltozatokkal, dallamokkal és 20 órányi eredeti hangfelvétel melléklettel. „A legújabb balladáskönyv Kallós Zoltán életművének megkoronázása, s személyében a legsikeresebb magyar balladagyűjtőt tisztelhetjük” – fogalmazott a szakember.
A népviseleteket, tárgyakat, fotókat és dokumentumokat felvonultató tárlatnak mások mellett a Hagyományok Háza, a pécsi Janus Pannonius Múzeum, a Kallós Zoltán Alapítvány, a Néprajzi Múzeum, az MTA Zenetudományi Intézete és a kolozsvári Erdélyi Néprajzi Múzeum kölcsönzött. A kiállítással párhuzamosan Kamerával a kézben címmel Kallós Zoltán erdélyi fotóiból látható válogatás az intézmény Pont Itt Galériájában. A kiállítások – melyekhez április 5-étől tánccsűr is csatlakozik - szeptember 13-ig tekinthetők meg.
Kallós Zoltán 1926. március 26-án a mezőségi Válaszúton (Kolozs megye) született, és jelenleg is ott él. Bartók és Kodály mellett a 20. század egyik legnagyobb magyar folklórgyűjtője. Számos korábbi, rendszerváltás utáni elismerése mellett 2014-ben nyerte el a Nemzet Művésze címet.
Mit jelent egy ember életében, ha Válaszútra születik?
Válaszútra, Erdélybe, Kolozsvár mellett egy kis faluba, ahol a levegővel szippantja magával az ember az anyanyelve, zenéje, tánca szeretetét, népe melletti kitartását. Válaszútra átvitt értelemben, amikor a magyar népi kultúra megőrzése melletti kiállás a kérdés.
Válaszút, ez az apró magyar település, ami 20 éven belül két óriás talentumnak lett bölcsője, Wass Albertnek és Kallós Zoltánnak. A Skanzen új időszaki kiállítása Kallós Zoltán nyomán indul el egy úton, melynek során kiderül, miért is ismerünk moldvai népdalokat, hogyan is estek a népzenével szerelembe a táncházmozgalom elindítói, honnan tudjuk, miként énekelték ki balladák által az emberek bánatukat, gondolataikat, és miként lehet egy néprajzkutató, muzeológus, tanító, népzenész egy közösség reménye. A látogatók útjuk során nem lesznek egyedül. Ahogy Kallós Zoltánt számos útitárs segítette és segíti a mai napig, úgy a tárlatban szavaik nyomán a látogatók találkozhatnak többek között Korniss Péterrel, Sebő Ferenccel, Martin Györggyel.
Kallós Zoltán, aki kaput nyitott ki
Kallós Zoltán népzenekutatói munkája - amit maga Kodály Zoltán is Kallós hivatásaként definiált - cseppet sem volt egyszerű. A sikeres munkavégzéshez Kodálytól egy Loewe Opta típusú magnetofont kapott, amit számos magnetofon követett a hatósági elkobzások következtében. Az akadályoztatások ellenére Kallós Zoltán egyedül több balladát gyűjtött fel, mint elődei összesen, munkájával pedig lángra gyújtotta a magyar népi kultúra iránt érdeklődőket. Kallós Zoltán nem idegenbe ment kutatásai során; azok között kutatott, akik között felnőtt, a hozzá érkezők pedig Erdélyt ismerhették meg.
Kiállítás három felvonásban
A Kallós Zoltán életét és munkásságát bemutató kiállítás három részletben, egymást kiegészítve kerül színre. A Skanzen Bejárati épületének PontItt kiállító terében a Kamerával a kézben című minitárlat képek és videók segítségével engedi láttatni Kallós Zoltánt.
A főkiállítás a Skanzen Galériában kap helyet, ahol egy időutazás formájában, különleges tárgyak segítségével, nem mindennapi történetekkel színesítve kerülhetnek közelebb a látogatók az erdélyi népi kultúrához, a kisebbségi léthez, a kutatás szenvedélyéhez.
Harmadik elemként a Skanzen Felső-Tiszavidék tájegysége átalakul Tánccsűrré, ami nevéhez híven igazi táncműhely. Itt ki-ki elsajátíthatja az egyszerűbb tánclépéseket, önállóan vagy rendezvények keretében táncoktatók segítségével, ahogy teszik ezt ma Válaszúton a nyári tánctáborokban.
(MTI,Szabadtéri Néprajzi Múzeum)