A kisnemesi családba született Hadik András 1732-ban kezdte meg katonai szolgálatát egy magyarokból szervezett huszárezredben, ahol gyorsan haladt előre a ranglétrán, 1747-ben már tábornok volt. Leghíresebb haditette, a mélyen az ellenséges vonalak mögött fekvő porosz főváros, Berlin megsarcolása volt 1757-ben, a hétéves háború (1756-1763) alatt. Hadik mintegy 4 ezer katonával, éjszaka menetelve érte el Berlint, amelyet elfoglalva hatalmas váltságdíjjal térhetett haza. Haditettével kiérdemelte a Mária Terézia-rend nagykeresztjét, a háború befejezése után pedig grófi címet és jelentős birtokokat kapott. Az erdélyi kormányszék vezetőjeként ő indítványozta először Magyarországon a jobbágyság felszámolását. Később az Udvari Haditanács elnöke lett, és a Habsburg Birodalom legkiválóbb hadvezéreként tartották számon. Idén Hadik András huszártábornok, császári tábornagy halálának 225. évfordulójára emlékezünk.

(MTI)