Felavatták a Sinkovits Imre színművészről elnevezett kamaratermet a Pesti Vigadóban. Fekete György hangsúlyozta, hogy "minden olyan mű, amely ide fog kerülni, amelyet itt adnak elő, Sinkovits Imre nevével, szellemével is hitelesítve lesz", "legyen ez a tér, ez a kamaraterem Sinkovits Imre szellemében olyan irodalmi, színházi és egyéb események helyszíne, amelyek által múltja lesz ennek a színháznak és büszkék lehetünk rá.
Ablonczy László elmondta: Sinkovits Imre géniusz volt, nemcsak virtuóz és hatalmas színész, hanem olyan ember, aki kollégáinak az ügyét éppen úgy magáénak tudta, mint a nemzet sorskérdéseit. A kollégáknak éppen úgy segített, mint a határon túli magyar színházaknak, Vidnyánszky Attiláék javára egy héten át tartott ingyen előadásokat a fiával. "Végtelen az a figyelem, ami őt jellemezte: valóban nemzeti méretekben törődött a színészettel és társadalmi, nemzeti hogylétünkkel" - hangsúlyozta Ablonczy László. Véleménye szerint a pénteken felavatott pódiumterem azt is jelképezi, hogy megvalósult Sinkovits Imre régi álma: az 1960-as évek elején ugyanis szeretett volna egy olyan stúdiószínházat létrehozni, ahol jelen van a modern magyar költészet, új művek hangzanak el, amely a művészek szellemi találkozásának színhelye lehetett volna. Mivel ezt nem engedélyezték, Sinkovits feladta az álmát, s egyszemélyes versmondóként járta a kis- és a nagyvilágot. A Sinkovits Imréről elnevezett terem a magyar művészet szellemi otthona és találkozóhelye lehet, amely az MMA-nak is egyfajta szellemi programot jelent különböző műsorok, színészek, költők és más alkotók fellépéseivel, bemutatkozásával - fűzte hozzá.
"Ahogy létezik a Pesti Vigadóban Makovecz-terem, egy ilyen karizmatikus személyiségről elnevezett terem, úgy az MMA feladata, hogy a színészek közül is válasszon olyan nagy egyéniségeket, akik nincsenek már közöttünk, de emléküket, szellemüket kötelességünk őrizni, továbbvinni és átadni a következő nemzedékek számára" - fogalmazott Rátóti Zoltán színművész. Hozzátette, hogy őt a versek kötötték össze Sinkovits Imrével, például Finnországban Csoóri Sándor műveit adták elő.
Sinkovits Imre (1928-2001) a Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése (1951) előtt két évvel már a Belvárosi Színházban játszott, majd az Ifjúsági Színházhoz szerződött, 1951-ben pedig a Nemzeti Színház tagja lett. Innen 1956-os szerepvállalása miatt került száműzetésbe a József Attila Színházhoz, ahol 1957 és 1963 között lépett színpadra. Ezt követően visszatért a Nemzeti Színházhoz, amely 1989-ben örökös tagjává fogadta. Pályafutása során számos nagy szerepben nyújtott emlékezetes alakítást. Sinkovits Imre munkásságát 1966-ban Kossuth-díjjal ismerték el. Két alkalommal (1955-ben és 1962-ben) részesült Jászai Mari-díjban, 1970-ben érdemes, 1974-ben kiváló művész címet kapott. Tagja volt a Halhatatlanok Társulatának, 2000-ben megkapta a Nemzet Színésze kitüntető címet. A Magyar Művészeti Akadémia szintén 2000-ben választotta tagjai sorába.
(MTI)