Újrealizmus és modern népiség a mai magyar irodalomban címmel rendeznek konferenciát hétfőn a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán. 

"A konferencia azokra az értékekre próbálja felhívni a figyelmet, amelyek a népi irodalom hagyományaira és a magyar társadalom ismeretére koncentrálnak, olyan irodalmi művekre, amelyek a mai magyar irodalom fősodrából kimaradtak" - mondta Oláh János költő, író. Hozzáfűzte, hogy a mai magyar irodalomnak egy jelentős része - kitűnő könyvekkel és véleménye szerint fontosabb témákkal, mint amelyekre a nagy kiadók és az egyetemi oktatás koncentrál - kevés figyelmet kap. Ezért gondolják úgy, hogy ezekről az alkotásokról beszélni kell, hiszen "ezek a művek a mai magyar irodalom olyan tradícióit folytatják, amelyek nélkül nincs magyar irodalomtörténet, magyar irodalmi tudat és nemzettudat."

Oláh János hangoztatta: lényegesnek tartják évente egy-egy konferencián áttekinteni, hogy milyen művek születtek, mikre érdemes odafigyelni, "ha már az intézményes háttér kivonult az értékes irodalom mögül." Emlékeztetett arra, hogy tavaly az Eötvös Collegiumban rendeztek e témában tanácskozást, az akkori és idei előadások szövegét pedig kötetben szeretnék megjelentetni.

Az Írott Szó Alapítvány szervezte konferencia előadói Ágh István, Both Balázs, Csender Levente, Ferdinandy György, Gábor Felícia, Kiss Benedek, Kontra Ferenc, Kovács István, Marosi Gyula, Mezey Katalin, Oláh János és Váradi B. László munkásságát mutatják be. Az egész napos rendezvényen mások mellett Toldi Éva irodalomtörténész Ferdinandy György prózájáról beszél, Ács Margit író Valóság és realizmus – Nemzet és népiség címmel tart előadást, Kemény István költő Mezey Katalin műveiről szól, Szörényi László irodalomtörténész pedig Kovács István A gyermekkor tündöklete című regényét mutatja be.

(MTI)