Új etruszk sírokat nyitnak meg Tarquiniában

Eddig sohasem látott sírokat nyitnak meg a látogatók előtt az olaszországi Tarquinia etruszk nekropoliszában. Az ókori temető a kerekesszékesek számára is megközelíthető. Szeptembertől tekinthető meg a Tomba Bartoccini-sírkamra, amely felfedezőjéről kapta a nevét.

A Krisztus előtti 6. századból származó etruszk sírt Renato Bartoccini találta meg 1959-ben. Most először nyitják meg a nagyközönség előtt. A kereszt alakú sírkamra a templomos lovagok találkozóhelyeként is ismert. A föld alatti termekben a lovagok titkos szexuális beavató szertartásokat tartottak. Ezekre utalnak az etruszk falakra rajzolt középkori graffitik. 1985-ben vízvezetékcsere közben bukkantak rá a Kék démonok sírjára, amelyet szintén most nyitnak meg az érdeklődők előtt. A három új sírral húszra emelkedik a Tarquiniában megtekinthető etruszk sírok száma, de később további öttel, köztük a Bikák sírjával is gazdagodik majd a bejárható leletek száma.

A látogatók a Pulcella nevű sírt is felkereshetik. Ez lesz az első etruszk sír Tarquiniában, amelynek hosszú folyosószerű bejáratát úgy alakítják ki, hogy kerekesszékkel is be lehessen jutni. 

A Rómától hetven kilométerre levő nekropoliszban 6422 sírt találtak meg eddig, ám csak egy részüket tárták fel. A kétszáz freskókkal díszített sírból közel ötven lehetne látogatható. Pénz és felügyelet hiányában azonban csak töredéküket lehet felkeresni. A sírkamrák freskóit speciális üvegfal védi állandó hőmérsékletet biztosítva és szabályozva a termekben levő nedvességet. 

Etruszk arisztokratasírok leletei

Ezüstlemezekből formázott, kéz alakú domborműveket is találtak abban az etruszk nemesi sírban, amelynek anyaga szeptember közepéig látható a Rómától ötven kilométerre fekvő Vulciban. A halhatatlan hercegek - Vulci etruszk arisztokráciájának dicsősége című kiállítás mintegy nyolcvan ókori tárgyat mutat be az egykori etruszk város temetőjében az utóbbi években feltárt sírokból. Köztük vannak annak a monumentális, a Krisztus előtti 7. század második felére datált sírkamrának a leletei is, amelyet 2013 tavaszán találtak meg. A régészek az Ezüst kezek sírjának keresztelték el az itt talált két kéz alakú domborműről, amelyet az etruszk ötvöstechnika szerint ezüstlemezekből készítettek. A kezek körmeit arannyal festették be. 

A feltételezések szerint az ezüstkezek egy csaknem két méter magas szobor végtagjai voltak, az egyedüliek, amelyek megmaradtak az eredeti, valószínűleg fából faragott alkotásból. A két kezet is apró darabokra törve találták meg, mivel a sírt az évezredek során többször feltörték és kirabolták. 

Ennek ellenére a sír cserépedényeket, egy lovas kocsi darabjait, arany ékszereket és arany ruhadíszeket is megőrzött. 1950, arannyal fedett bronzgombot is találtak a hozzájuk tapadt szövetfoszlányokkal. Az egy év alatt restaurált leletek arról tanúskodnak, hogy a sírkamra magas rangú arisztokratáé, talán egy hercegé lehetett. Az ezüstkezű szobor is őt ábrázolhatta, vagy esetleg azt a célt szolgálta, hogy az elhunyt nyugalma felett őrködjön. 

(MTI)