A csíksomlyói kegytemplomban bemutatott szentmisével péntek este megkezdődött a csíksomlyói pünkösdi zarándoklat liturgikus programja. A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben tartandó szombati szabadtéri hálaadó misére több százezer zarándokot vártak az egész Kárpát-medencéből és a világ minden tájáról.

A félezer éves Boldogasszony kegyszobrot őrző templomhoz vezető Szék útja, illetve a ferences kolostor előtti tér már péntek este megtelt a búcsúra érkezett zarándokokkal, akik közül sokan virrasztással töltötték az éjszakát a kegytemplomban, a szombati szabadtéri hálaadásra készülve.

A péntek esti szentmisét celebráló Urbán Erik ferences szerzetes, kegyhely-igazgató elmondta: a ferencesek azt kezdeményezték az egyházmegye főpásztoránál, hogy jelölje ki az idei szeptemberi Mária-búcsúval kezdődő és a 2015 őszéig terjedő időszakot jubileumi Mária-évnek, amellyel a gótikus templom főoltárát díszítő, hársfából faragott, az egyház által 1798-ban csodatevőnek nyilvánított Mária-szobor ötszázadik évfordulóját ünneplik. A világ egyik legnagyobb, több mint két méter magas kegyszobrának pontos keletkezési ideje ugyanis nem ismeretes. Faragásának időpontját a szakértők az 1500 és 1530 közötti időszakra teszik, ezért kezdeményezték az évforduló kijelölését. Így a jövő évi pünkösdi búcsú lesz ennek a jubileumi évnek a kimagasló ünnepe - magyarázta a kegyhely-igazgató. Kifejtette: a csíksomlyói búcsújárás több mint félezer éves, de főleg az utóbbi negyed évszázadban nőtte ki a kegytemplomot és az előtte lévő teret, így került fel a pünkösd szombati szentmise a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe.

"A Jóisten ott épített nekünk egy akkora bazilikát, hogy elférjünk. Ki nem mondottan nemzeti kegyhellyé is vált Csíksomlyó mára. Bár azt, hogy nemzeti kegyhely, azt a püspöki karnak kellene kimondani, ami várat még magára. Csíksomlyó nemcsak a hitnek az őrzője volt, hanem kultúrának és a nemzeti öntudatnak is a bástyája volt" - jegyezte meg a ferences szerzetes.

Péntek este megérkezett a Székelyföldre az Össznemzeti Zarándokvonat néven egyesült két, Magyarországról indult különvonat, a Székely Gyors, illetve a Csíksomlyó Expressz több mint fél kilométeres szerelvénye. A Boldogasszony zarándokvonat már csütörtök este befutott Gyergyószentmiklósra, pénteken pedig Gyimesbükkre, az "ezer éves határhoz" vitte a csíksomlyói búcsúba készülő utasait. A 37 ezres lakosságú Csíkszereda önkormányzata is nagy erőkkel készült a város lakosságának többszörösére rugó zarándok-áradatra, hogy az ünnephez méltó körülményeket biztosítsanak számukra - mondta Ráduly Róbert polgármester. Több száz rendőr és csendőr vigyáz a zarándokokra, 15 mentőautó, három tűzoltó autó áll bevetésre készen - sorolta. Hozzátette: az utóbbi években a város egy plusz utat épített, hogy "kiváltsa" a csíksomlyói kegytemplomhoz vezető Szék utat, és így azon szombaton már nem lesz járműforgalom, az út teljes hosszában a zarándokok rendelkezésére áll.

Zarándokok a csíksomlyói Hármashalom-oltár előtt

Egyházi zászlók, magyar és székely lobogók alatt, zarándokok tízezrei érkeztek szombaton délelőtt a csíksomlyói Hármashalom-oltár elé, ahol helyi idő szerint déli fél egykor (magyar idő szerint 11.30-kor) kezdődött a pünkösdi búcsú hagyományos szabadtéri szentmiséje. A legnagyobb magyar zarándoklatra többnyire gyalogosan érkeztek a szombat hajnalban (vagy már az előző napokban) útnak indult, úgynevezett keresztalják - vagyis kereszt alatt vonuló, templomuk zászlója, és a településnevet jelző felirat mögé felsorakozó csoportok - a környező székely falvakból. Erdély, a Kárpát-medence és nagyvilág számos más pontjáról is érkeztek gyalogos zarándokok. Idén három különvonat vitt Magyarországról zarándokokat. Tiszteletükre több erdélyi vasútállomáson ünnepi fogadtatást rendeztek a helyi magyar szervezetek. A Csíkszeredába vonaton, buszon vagy autóval érkezett zarándokok is gyalog tették meg a három kilométeres utat a Csíksomlyói Kegytemplomig, illetve kapaszkodtak fel a Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregbe, ahol a pünkösdi búcsú szabadtéri szentmiséjét celebrálják. 

A Szék útján összefüggő embertömeg özönlött szombat délelőtt a kegytemplom felé, amelyben feliratok, zászlók, sajátos kitűzők jelezték hordozóiknak a különböző Kárpát-medencei településekhez, kisebb közösségekhez való tartozását a felvidéki Tardoskeddtől a székelyföldi Oroszhegyig, a nyugat-magyarországi Fertőendrédtől a partiumi Aradig. A fiatalok közül sokan székely népviseletbe, vagy cserkészegyenruhába öltöztek, mint például gyergyóújfalusi diákok. De távolabbi országok lobogói is feltűntek a tömegben: a Marosvásárhelyről harminc éve kivándorolt Hidi Piroska kanadai zászló alatt kaptatott a meredek hegyoldalon 80 éves édesapjával. A reggeli órákban még százméteres tömött sorban várakoztak a hívők arra, hogy bejuthassanak az csíksomlyói kegytemplomba, a félezer éves, csodatevőként tisztelt Mária-szobor elé.

A csíksomlyói pünkösdi búcsú idei mottója: "Boldog a méh, amely téged hordott". A szabadtéri szentmisét Jakubinyi György, a Gyulafehérvári Főegyházmegye érseke mutatta be, a szentbeszédet Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános mondta. A búcsú egyetlen meghívottja az ünnepi szónok, mindenki más egyszerű zarándokként van jelen - hangsúlyozzák évről-évre a Boldogasszony-kegyszobrot őrző, a búcsút szervező ferences szerzetesek.

Öntudatra ébredés és a közösség szolgálata

Öntudatra ébredésre és a közösség szolgálatára buzdította a híveket a csíksomlyói pünkösdszombati szentmisén Oláh Dénes marosvásárhelyi főesperes, plébános. A szentbeszédben Isten igéje meghallgatásának és megélésének a fontosságára is felhívta a figyelmet. A pünkösdszombati szentmise prédikációjában a Maros-Küküllő kerületi főesperes kijelentette: a boldog élet titka az ige figyelmes hallgatásában, majd az életben történő aprópénzre váltásában ölt testet. Mint fogalmazott, e tekintetben valóban "nagy volt" a Szűz Mária, Jézus anyja, akiről a szentírás is megjegyezte, hogy a szavakat szívébe véste, elgondolkodott rajtuk. "Ha valakinek fontos volt életté váltani a szavakat, Isten megszólításait, akkor az valóban a boldogságos Szűzanya volt" - mondta a főesperes. Mária alakjának fontossága kapcsán kiemelte, hogy a szentírásban sokat nem írnak Jézus anyjáról, de a keresztény hit három legfontosabb mozzanatánál, vagyis Jézus megtestesülésekor, az emberiség megváltásakor, valamint az egyház születésekor egyaránt jelen volt. A pünkösdkor megalakult jeruzsálemi ősegyházközséggel kapcsolatban kijelentette: meg kell próbálni a mai plébániai közösségeket és a magyar civil szervezeteket is olyan közösségekké formálni, mint az ősegyház, amely megélte Isten szavát, és ez boldoggá, vidámmá, egymásra figyelő és egymást szerető közösségé alakította. 

Kiemelte, Isten mindenkit megajándékozott adományokkal azért, hogy ezzel gyarapítsa és szolgálja a közösséget. "Akkor lennénk mi az Ige igazi hallgatói, ha a Somlyó hegyén mindenki szembesülne a képességeivel, és eldöntené a Szűzanyára tekintve, hogy ha valamit birtokol, ettől kedve a közösbe teszi, hogy közösségeink sorsa jó irányba mozduljon el" - mondta Oláh Dénes.

Úgy vélte, hogy a magyar népet, a székely közösségeket is megcélozták azok az arctalan démoni erők, amelyek szét akarják verni (…), és ki akarják szolgáltatni a multik kénye-kedvének. Arra buzdította a híveket, hogy magyarságukat és római katolikus hitüket ne válasszák szét. "Ha becsületes emberként, elkötelezett emberként akarunk élni, a kettőt szorosan össze kell kapcsolni, és meg kell élni" - hangoztatta.

Fontosnak nevezte, hogy úgy a nemzeti, mint az egyházi közösségek öntudatra, vagyis "mi-tudatra" ébredjenek. Ehhez szerinte Ezékiel prófétához hasonlóan "le kell nyelni" az Igét, vagyis teljesen azonosulni kell Isten szavával. Az ébresztő szót ugyanis - magyarázta - azok a lelkipásztorok, világi munkatársak, elkötelezett édesanyák és édesapák fogják kimondani, akik azonosulnak Istennel, és nem tudnak másként élni, mint hogy folyton rá figyelnek. "Ha öntudatra ébredtünk, ha megszólalt bennünk a lelkiismeret, ha elindultunk a megtérés útján, akkor amit tehetünk, hogy felkínáljuk az életünket, mindenestül" - mondta a főesperes. 

Kiemelte, hogy a csodák ideje nem járt le, de olyan tanárokra, lelkipásztorokra és szülőkre van szükség, akik meg tudják győzni a gyermekeket és a fiatalokat, hogy adottságaikat tegyék be a közösbe, és ne tartsák meg maguknak. "Ha képességeinket mind közreadnánk, akkor lehetne még egyszer Erdély földje tündérkert" - mondta a főesperes. "Kérjük meg a Szűzanyát, imádkozzon velünk, hogy legyünk öntudatra ébredt, az életünket felkínáló keresztények, egymás képességeit alázattal elismerő emberek, és egyenként, de közösségileg is Isten kezét fogó, vele beszélő viszonyban levő, és őt rajongásig szerető nép" - mondta Oláh Dénes.

A Kis- és Nagysomlyó-hegy közötti nyeregben megtartott szentmisét Jakubinyi György gyulafehérvári érsek vezette, aki a szentmise kezdete előtt az idei pünkösdi ünnep üzenetével kapcsolatban kijelentette: annak a nemzetnek van jövője, amelynek gyermekei vannak. A szentmise a pápai himnusz, valamint a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget több százezer hívő jelenlétében. 

(MTI)