A könyvkiadó pályája hasonló az általa támogatott írókéval, hiszen ő is földműves családból küzdötte fel magát. Püski Sándor szellemi fejlődését kezdetekben a református egyház, majd a békési református gimnázium segítette. 1930-tól a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott tanulmányokat.

A harmincas évek közepétől kacsolódott be az irodalmi életbe, és jelentős szerepe volt abban, hogy a népi írók körét egyben tudták tartani. Az általa alapított Magyar Élet Könyvkiadó sorra jelentette meg mások mellett Sinka István, Szabó Pál, Erdélyi József verseit és írásait, majd pedig Szabó Dezső és Németh László esszéit, tanulmányait. Püski Sándor volt az egyik szervezője a népi írók közreműködésével 1943-ban megtartott szárszói találkozónak is.

A második világháború után kiadóját államosították. 1956-ban titkári feladatokat vállalt a Nemzeti Parasztpártból alakult Petőfi Párt mögött álló népi írók tanácsadó testületében. 1962-ben koholt vádak alapján letartóztatták és egy év börtönre ítélték, amnesztiával szabadult. Miután a magyar irodalmi életben nem kapott lehetőséget, 1970-ben az Egyesült Államokba emigrált, s nem sokkal később New Yorkban megalapította a Püski-Corvin Magyar Könyvesházat, amely hamarosan a határon túli magyarság egyik szellemi központjává vált. Kiadta például Borbándi Gyula a magyar emigrációról szóló kötetét, illetve Duray Miklósnak a felvidéki magyarság sorsáról szóló írását is.

A rendszerváltás előtt hazatért, és az egyetemes magyarság kiadójává tette a napjainkban is működő Püski Kiadót, és 2009-ben bekövetkezett haláláig hű maradt a népi írók harmadik utas gondolataihoz is. Munkásságát nagy elismerés övezte, megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét, valamint a Szent István-díjat is.

Szobrot állítottak Püski Sándor könyvkiadónak a Békés megyei vésztő-mágori történelmi emlékhelyen lévő szoborparkban. A parkban Vésztő és Békés városok támogatásával felavatott bronz mellszobor Balás Eszter képzőművész munkája. A népi írók munkásságát a múlt század harmincas éveiben felkaroló Püski Sándor életútját Medvigy Endre irodalomtörténész méltatta. Dombi Ildikó, a Magyar Művelődési Intézet főosztályvezetője szombati avatóbeszédében hangsúlyozta, hogy a magyar fiatalságnak szüksége van példaképekre, olyanokra, akik értéket tudnak felmutatni a magyarság számára. Szerinte Püski Sándor ezek sorába tartozik.

Vésztő az 1980-as évek közepe óta különös hangsúlyt helyez arra, hogy kialakítsa a népi írók szoborparkját. Ma már 19 mellszobor állít emléket a magyar nemzeti gondolat képviselőinek, mások mellett Szabó Pálnak, Németh Lászlónak, Illyés Gyulának, Nagy Lászlónak és Tamási Áronnak.