Megnyílt a XV. Táblaképfestészeti Biennále szombaton, a kortárs hazai festészet mintegy száz jelentős alkotásával július közepéig találkozhat a közönség a szegedi Reök-palotában.
Gulyás Gábor, a Velencei Biennálé nemzeti biztosa szombati megnyitó beszédében elmondta: a szegedi biennálé olyan alkotókat vonultat fel, akik a maguk által teremtett mitológiát saját motívum- és szimbólumrendszerükön keresztül mutatják be. Köztük említette feLugossy Lászlót, Földi Pétert, a Kossuth-díjas Aknay Jánost, Kovács Pétert, Vojnich Erzsébetet, Szurcsik Józsefet, Újházi Pétert, Nádler Istvánt, Csurka Esztert, klasszikusnak nevezve Fajó János, Keserü Ilona, Wahorn András, ef Zámbó István kiállított alkotásait. Jó látni, hogy a magyar művészetnek ilyen autonóm, világteremtő képességgel rendelkező alkotói vannak - fogalmazott Gulyás Gábor, aki a tárlat legerősebb alkotójának nevezte Szabó Ábelt. A kiállításon a helyi művészek is bemutatkoznak, Henn László András, Aranyi Sándor, Pataki Ferenc és Sejlben Lajos is megjelennek alkotásaikkal.
„A Nátyi Róbert művészettörténész által összeállított kiállítás nem csak jó ízléssel, de reprezentatív módon mutatja be a hazai festészet meghatározó teljesítményeit” - méltatta a tárlatot a biztos. A Táblaképfestészeti Biennálé a szegedi nyár egyik legjelentősebb képzőművészeti eseménye, amely a hazai kortárs festészet keresztmetszetét adja. A seregszemlét már több mint három évtizede rendezik meg, és negyedik alkalommal biztosít neki helyet a Reök-palota. A kiállítás július 13-ig látogatható. Nátyi Róbert kurátor szerint ebben az évben minden eddiginél nívósabb anyagot sikerült beválogatni a tárlatra az elmúlt két év friss alkotásaiból, az ország legjelentősebb kortárs alkotóitól.
Az művészettörténész elmondta: mintegy 100 mű várja a látogatókat – ezeket több mint 400 beadott alkotás közül választotta ki a zsűri. Véleménye szerint az évek során a biennálé anyaga egyre letisztultabb lett, és valóban hűen tükrözi a magyar képzőművészet keresztmetszetét. A tárlat stilárisan is sokszínű, szinte minden tendencia megjelenik, amely a mai magyar táblaképfestészetre jellemző - mutatott rá a kurátor. A geometrikus absztrakció mellett a realizmus, a fotó- és hiperrealizmus műfajában is láthatók művek, jelezve napjaink képzőművészetének sokszínűségét. Izgalmas, egyre jellemzőbb tendencia az utóbbi években, hogy a pályájuk elején lévő fiatal művészek mind többen jelentkeznek alkotásukkal a biennáléra - jegyezte meg. A tárlat megnyitóján az Emberi Erőforrások Minisztériumának díját Szabó Ábel kapta az Elhagyott üzem című alkotásáért, a szegedi önkormányzat díját pedig Bardon Barnabás Human 2 című festménye nyerte el. Különdíjas lett Henn László András, Lőrincz Tamás és Kovács Lehel.
(MTI)