Most más színű az este

Kicsit az illata is új

Hűtlen ősz nosztalgikus teste

Zongorázik lelkemen ezernyi hűvös ujj

És zuhog az eső.

Zuhog vagy zokog?

Mielőtt zokon

venné,

Kedves változó Szeptember,

Hogy ismét emlékeket lopok

Beszélgessünk kicsit.

Igen,elmegyek,ez már puszta tény,

Hogy pont ilyenkor,tudom,ősz-gyermekként ez nem épp nagy erény

De nem hagyom magára

Higgye el,valahol megőrzöm,

Bár minek is mentegetőzöm,

Hisz őszünk is csak egyszer szeret az évben

Csapodár anyától,csapodár leány,

Azért remélem,

Nem Önre ütöttem egészen.